Felsőházi irományok, 1939. III. kötet • 109-150. sz.
Irományszámok - 1939-109
109. szám. 3 Az érsekújvári kir. törvényszék és kir. ügyészség felállítása Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék lakosainak érdekét szolgálja és pótolni van hivatva korábbi törvényszékeiket, illetve ügyészségeiket : a nyitrait, és a pozsonyit, amelyektől a bécsi döntőbírósági ítélet következtében elváltak. Szükség van azonban az érsekújvári törvényszék felállítására főkép az igazságszolgáltatás érdekében. A Komárom vármegye dunajobbparti részén fekvő komáromi új városi és tatai kir. járásbíróságokat ugyanis, amelyeket az ország megcsonkítása után kényszerűségből a győri kir. törvényszékhez csatoltak, földrajzi helyzetük s közlekedési viszonyaik folytán vissza kell csatolni korábbi törvényszékükhöz, a közvetlen közelükben levő komáromi kir. törvényszékhez. Visszacsatolásukkal a komáromi törvényszékhez tartozó járásbíróságok száma tizenkettőre, a törvényszéki terület, lakosainak száma pedig több mint 600.000-re emelkednék;. Ilyen nagy területű és népességű törvényszék, figyelmen kívül hagyva a kivételes helyzetű budapesti törvényszékeket, nincsen Magyarországon. Ekkora törvényszéket és ennyi járásbíróságot a törvényszéki elnök, akinek az ítélőbírpi munkában is részt kell vennie, eredményesen nem igazgathat, a felügyeletet kellő módon nem gyakorolhatja. Beható irányításra és felügyeletre pedig a rendes ^mértéket meghaladó módon van szükség a Magyar Szent Koronához visszatért területeken, hogy az ottani igazságügyi szervezet az ország egyéb területeinek szervezetébe mielőbb és minél kisebb zökkenővel illeszkedj ék be. A. komáromi törvényszéket tehát tehermentesíteni kell, amit az érsekújvári törvényszék felállításával lehet a legcélszerűbben elérni. A javaslat nem határozza meg az újra, illetőleg az újonnan felállított kir. törvényszékek területét. Ennek megállapítása az 1890 : XXIX. t.-c. 2. §-ában és az 1913 : XXV. t.-c. 3. §-ának második bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a ni. kir. minisztérium feladata lesz. Előreláthatóan az ipolysági kir. törvényszékhez az ipolysági, lévai, vámosmikolai és yere-r bélyi járásbíróságok, tehát Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területe, • . . . ••"• a bajai kir. törvényszékhez a bajai, bácsalmási és kiskunhalasi kir. járásbíróságok, vagyis Bács-Bodrog vármegye egész területe és a Pest-Pilis-SoltKiskun vármegyében levő Kiskunhalas megyei város, az érsekújvári kir. törvényszékhez pedig az érsekújvári, galántai, párkányi és vágsellyei járásbíróságok, azaz Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területe, valamint Esztergom vármegyének a Dunától északra fekvő része fog tartozni. A kiskunhalasi kir. járásbíróság jelenleg a kalocsai kir. törvényszékhez tartozik, a bajai kir. törvényszékhez csatolása esetében pótlásul a kunszentmiklósi kir. járásbíróságot lehet a kecskeméti kir. törvényszéktől a kalocsai kir. törvényszékhez átcsatolni. A 3. §. meghatározza, hogy az újra, illetőleg újonnan felállított kir. törvényszékek melyik kir. ítélőtábla kerületébe tartoznak. A megoldásra általában a földrajzi helyzet és a közlekedési viszonyok adnak útmutatást. A bajai kir. törvényszék területének egyrészéről ugyan, így a törvényszék székhelyéről is vasúton könnyebben elérhető Pécs, mint Szeged, a társas gépkocsi-közlekedés azonban Szeged irányában is kedvező és remény van a vasúti összeköttetés megjavítására is. Egyébiránt a bajai törvényszéki kirendeltség mai területe a trianoni szerződés előtt is a szegedi kir. ítélőtáblához tartozott. Ezenfelül azt is figyelembe kell venni, hogy az ítélőtáblák előtt a fellebbviteli eljárás során a feleknek maguknak csak ritka esetben kell személyesen megjelenniök, az ügyvédi képviseletet pedig ezidőszerint is számos esetben az ítélőtáblák székhelyén működő ügyvédek látják el. l*
