Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.

Irományszámok - 1939-63

63. szám. 95 ben történik. Az általános egészségvédelemmel szorosan összefügg az egészségvédelmi szakszolgálat — többek között az Országos Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédő — munkájának irányítása is. Az utóbbi években súlyos nehézségek jelentkeztek a gyógyszertárak vizsgálata körül. Az 1876 : XIV. t.-c. 154. és 157. §-ai, a 100/1939. B. M. számú rendelet 5. és 6. §-ai, valamint a 75.641/1893. B. M. számú rendelet a gyógyszertárak közigazgatási vizsgálatát, az arra jogosult hatóságokat és szakközegeket határozzák meg. A tisztiorvosi szakképzés terén azonban különösen a gyógyszerészet fejlődése folytán a különleges gyógyszerészi és vegyi ismeretek elsajátítására nem lehet akkora időt fordítani, mely a gyógyszertári vizsgálatok eredményességének biztosításához megkívántatnék. Az ennek folyományakép jelentkező visszaélések leküzdésére különlegesen képzett szakemberek közreműködése vált szükségessé. Legegyszerűbbnek az a megoldás mutatkozott, hogy erre a célra az Országos Közegészségügyi Intézet vétessék igénybe, mely a gyógyszerek törzskönyvezése körüli vizsgálatok teljesítésével kapcsolatban amúgy is megfelelő szakemberekkel rendelkezik. E §. tehát a már fennálló, jól bevált gyakorlatot intézményesíti s a részletes szabályozást rendeleti útra bízza. A 48. §-hoz. A jelen törvényjavaslatban megszabott gyógykezeltetési kötelezettségek, nemkülönben a 33. §-ban megjelölt vérsavóv'izsgálatok a magánlaboratóriumok munkáját lényegesen fokozni fogják, másrészt azok megállapításához súlyos jogkövetkezmények is fűződhetnek, indokoltnak mutatkozik tehát, hogy működésük fokozottabb ellenőrzésnek vétessék alá. E tekintetben a szükséges intézkedések rendeleti úton fognak kiadatni. A 49. §-hoz. Annakidején nem vétetett fel kifejezett rendelkezés arra nézve, hogy az Országos Közegészségügyi Tanács elnöke, másodelnöke, titkára és kinevezett tagjai hivatali titoktartásra kötelesek. E. §. — hasonlóan az Igazságügyi Orvosi Tanácsra fennálló rendelkezéshez — a szóbanlévő hiányt van hivatva pótolni. Az 50.—55. §-ohhoz. E §-ok a büntető rendelkezéseket tartalmazzák. Az 50. §-ban meghatározott bűncselekmény a Btk. alapján jelenleg is büntethető volt, annak a nemibetegségekre vonatkoztatott külön kiemelése az ettől várható erkölcsi hatás érdekében történik. Az 51. §-ban foglalt tényálladék alapján az orvos ellen a Btk. 328. §-a értelmében is eljárásnak volt helye. A betegek védelme érdekében kívánatosnak mutatkozott, hogy a titoktartási kötelezettség — amennyiben ez alól a törvény közegészségügyi szempontból kivételt nem tesz — az orvosokon kívül mindazokra a személyekre is kiterjesztessék, akik hivatásuk, állásuk vagy foglalkozásuk révén valakinek gümőkóros vagy nemi megbetegedéséről tudomást szerezhetnek. Az 54. §. a Kbtk. 81. §-ában a kéjnőkre megszabott büntetési tételt a jelen tervezet büntetési tételeivel hozza összhangba. Az 56. §-hoz. Régi panasz tárgya, hogy a gazdasági cselédnek és az éves, illetőleg állandóan alkalmazott szegődményes cseléd vele élő feleségének szülése esetén a gazda nem volt köteles a bába részére fuvart rendelkezésre bocsátani. Az 1907 : XLV. t.-c. 28. §-a ugyanis csupán betegség esetére ír elő ilyen kötelezettséget, már pedig a szövődmény nélkül lefolyt szülés az orvostudomány álláspontja szerint nem betegség, hanem természetes folyamat. Szociális szempontból, de meg a népi erő fenntartása és gyarapítása érdekében is kívánatosnak mutatkozott tehát a gazda fuvar szolgáltatási kötelezettségének sisülés esetére való kiterjesztése. Az 57. §-hoz. A törvényjavaslat 16? §-a a tüdőbetegotthonok felállításával a gümőkóros betegek gyógyítására alkalmas gyógyintézeteknek új válfaját teremtette meg. Tekintettel arra, hogy a gümőkóros betegeknek a tüdőbetegotthonokban való elhelyezése a betegek felgyógyulását, illetőleg munkaképességének vissza-