Felsőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-57., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-1

2 1. izám. Alkosson mindenekelőtt oly törvényeket, amelyek a társadalmi békét és megértést szolgálják s melyek az egészséges és keresztény társadalom magját, a családot erősítik meg. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a falusi és az ipari munkásság és mindenki, aki nélkülözi a saját otthon melegét, házhelyhez, otthonhoz és pedig egészséges otthonhoz jusson. Szükséges az is, hogy minél több családfő és család válhasson a nemzetnek önálló termelő- és fogyasztóképes elemévé. A szociális feladatok megoldásának, különösen a falusi népesség anyagi helyzetét javító és művelődését előmozdító intézkedéseknek külön pénzügyi megalapozásáról szintén gondoskodni kell. Szükségessé teszi ezt a családvédelem és a sokgyermekes családok támogatása is. Szabályozni kell a társadalmi gondozást és a társadalmi egészségügyet és hogy e téren minél hasznosabb munka folyhassék, az erre hivatottak szakoktatását is. A társadalmi egyensúlyozottság lelki feltételeinek előmozdítását az országgyűlés a társadalomnevelés támogatásával és irányításával szolgálhatja. Az egyedek oktatásával szemben erősebben érvényesüljön a családok és nagyobb embercsoportok társadalmi nevelése szeretetre, megértésre és áldozatosságra. Iskolák, leventeintézmények, cserkészet, hitoktatók és családok szervesen együtt kell hogy működjenek gyermekeink és az ifjúság nevelésében. Általában az egész nevelés terén nagyobb és hazafiasabb elmélyülésre, céltudatosabb összefogásra van szükség állam és társadalom, iskolák és ifjúsági szervezetek közt. A középés felsőoktatásban nagyobb súlyt kell fordítani a nemzeti tárgyak tanításának mikéntjére, a hazafias gondolkodás élő valósággá nevelésére. Nem szabad megfeledkezni arról a nemzeti kötelességünkről, hogy egy ismeretekben éppen úgy, mint műveltségben, erkölcsökben, szociális érzékben és hazafias érzésben egyaránt magasabbrendű vezetőréteget állandóan neveljünk és tartsunk fenn. A társadalmi kiegyensúlyozottság anyagi feltételeinek biztosítása érdekében az országgyűlésre jelentős gazdasági törvényalkotások munkája vár. Magyarország gazdaságpolitikai célja csak az lehet, hogy mindenki dolgozzon és különösen, hogy mindenki munkájából tisztességesen megélhessen. És ez nemcsak a gazdasági életben dolgozókra, hanem a nemzet minden munkás tagjára, állami-, köz- és magánalkalmazottakra is vonatkozik. Gazdaságpolitikánk alapja csak a többmunka és a többtermelés lehet. A több munka a mai világversenyben az egész élő nemzedéknek és minden egyes embernek hazafias kötelessége. A többtermelés pedig olyan nemzeti érdek, amelyet, az egyéni kezdeményezésnek rendkívül fontos szerepe mellett az államnak nagy vonalakban irányítania, bátorítania és segítenie kell. Az országgyűlés és a kormány feladata az, hogy a társadalmi, gazdasági és állampolitikai szempontokat minden irányban mérlegelve egyeztesse. Gazdasági fejlődésünkben nem szabad visszahanyatlanunk. Ha a világ gazdasági életének mai kíméletlensége mellett bármi okból csak egy kevéssé is megtorpanunk, helyrehozhatatlanul hátrányos gazdasági függésbe kerülhetünk. Gazdasági életünket egységesen és minden irányban fejlesszük. Földművelésünk színvonalának emelése nélkül nem fejlődhetik kereskedelmünk és nem tarthatunk lépést más országokkal a haladásban és gazdagodásban. Földművelésünk és kereskedelmünk fejlesztése nélkül nem fejlődhetik iparunk, magyar ipar nélkül pedig nem tudnánk munkát és kenyeret adni mindjobban szaporodó földmíves népünknek, nem tudnánk létesíteni önálló és erős magyar hadsereget és nem képzelhető el öncélú magyar élet és politika. Amikor gondoskodunk a földreform által minél több önálló egyén és család gazdaságának megalapozásáról, ugyanakkor biztosítanunk kell ezeknek és az egész ország termelésének mennyiségi és minőségi fokozását. Erre szolgál majd