Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
206 396. szám. tektől megkívánt erkölcsi és nemzeti követelménynek érvényesítését biztosítja. Egyrészt kifejezetten kizárja a jelentkezésből mindazokat, akik olyan bűncselekmények miatt ítéltettek el, amelyek a tiszti állás elnyerésére való érdemetlenségüket eleve nyilvánvalóvá teszik, másrészt a honvédelmi miniszternek megadja a jogot, hogy egyéb bűncselekmények miatt történt elítéltetés esetében is kizárhassa az érdekelteket a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezésből, ha a bűncselekmény elkövetésének körülményei állapítják meg az érdemetlenséget. Az (5) bekezdés a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezés elfogadása kérdésében határozathozatalra hivatott hatóságokat jelöli meg, figyelembe véve a (*) bekezdésben a bűncselekmények miatt történt elítéltetés esetére a honvédelmi miniszter részére fenntartott diszkrecionárius jogot. A (6) bekezdés szerint azok, akiknek a tartalékos tiszti kiképzésére való jelentkezését elfogadták, egyenruhájukon karpaszományt viselhetnek. Ezek lesznek a jövőben a karpaszományosok. A karpaszomány viselése —• a megszabott előfeltételek fennforgása esetében •— a póttartalékba beosztottakat is megilleti. A (7) bekezdés a (4) bekezdésben megállapított kizáró okkal összefüggésben a tartalékos tiszti kiképzésre történt jelentkezés elfogadásának hatálytalanításáról intézkedik. A tartalékos tiszti szükséglet korlátozott volta következtében nem kerülhet mindenki tartalékos tiszti kiképzésre, akinek a jelentkezését elfogadták. Tartalékos tiszti kiképzésre az ennek a hivatásnak betöltésére legrátermettebbeknek mutatkozó jelentkezők bocsáttatnak. A (s) bekezdés a tartalékos tiszti kiképzésre bocsátandók kiválasztásáról és a kiképzésen megfelelt hadkötelesek előléptetéséről intézkedik. A (9) bekezdés arra ad felhatalmazást, hogy a tartalékos tiszti kiképzésből oly személyek is kirekeszthet ők legyenek, akik a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezésből nincsenek ugyan kizárva, de valamely erkölcsi hibájuk miatt nem érdemesek arra, hogy a tartalékos tiszti rendfokozatot elnyerjék. A (10) bekezdés a tanulmányi okokból való szolgálathalasztásra teremt lehetőséget és pedig, figyelemmel a tényleges szolgálat hosszú tartamára, igen messzemenő méltányossággal. A (n) bekezdés azokat a tiszti hivatáscsoportokat jelöli meg, amelyekre tartalékos tisztek kiképeztetnek. A tartalékos csendőrtiszti kiképzésnek ugyanaz az indoka, amit a hadköteleseknek a csendőrséghez való beosztásával kapcsolatban a 31. §. indokolásánál már kifejtettem. A (12) bekezdés a tényleges szolgálati kötelezettséggel áll összefüggésben. A tartalékos tiszti kiképzésre figyelembe jövő hadköteleseket a rendes, vagyis három évi tényleges szolgálati kötelezettség terheli. Minthogy azonban ezeknek a harmadik évi tényleges szolgálatra való visszatartására nincs szükség, már magában a törvényben ki lehet mondani, hogy ezeket két évi tényleges szolgálat teljesítése után tartósan szabadságolni kell. A 37. §~hoz. A §. a tartalékos csapattisztek kiképzéséről intézkedik. Rendelkezései az előző §-hoz fűzött indokolásban kifejtettek után részletesebb indokolást alig igényelnek. Az (1) bekezdés külön megjelölésként a »hadapród« jelzőt rendszeresíti azoknak a karpaszományosoknak megjelölésére, akik a tiszti kiképzésen megfeleltek ugyan, de valamely más okból még nem léptethetők tartalékos tisztjelöltté elő. A (2) bekezdés rendelkezése azzal áll összefüggésben, hogy a tartalékos tiszti kiképzés eredményes teljesítése önmagában nem elegendő a tartalékos tiszti (tisztjelölti) előléptetéshez, hanem ahhoz még az is szükséges, hogy az érdekelt a tisztekkel szemben támasztott egyéb követelményeknek is megfeleljen.
