Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
396. szám. 207 A (3) bekezdés a tartalékos tiszti képesítésnek kivételes esetekben való utólagos igazolására nyújt módot. A 38. §-hoz. A §. a tartalékos orvosok kiképzését szabályozza. A tartalékos orvosképzésre bocsátásnak az az alapfeltétele, hogy az illető hazai egyetemen orvosi tanulmányokat folytasson, illetőleg hogy hazai orvosi gyakorlatra jogosító oklevele legyen. Külföldön megszerzett orvostudori oklevelet csak belföldön történt nosztrifikálása esetén lehet a tartalékos orvosképzés szempontjából figyelembe venni. A tartalékos orvosképzésre kerülők szolgálatukat két részben fogják teljesíteni. Az első rész négy és félhónapi csapatszolgálatból áll, amelyet legkésőbb abban az évben kell teljesíteni, amelyben az érdekelt huszonnegyedik életévét betölti. Ezt a szolgálatot az egyetemi félévek közé ékelve május hó 15-étől szeptember hó 30-áig kell teljesíteni. Ez az időpont a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg állapíttatott meg s a törvényjavaslat kifejezetten biztosítja annak a tanulmányok sérelme nélkül való teljesítését. A szolgálatnak tizenkilenc és fél hónapra terjedő nagyobb részét a tartalékos orvosképzésre bocsátott személy orvosi oklevelének megszerzése után honvéd egészségügyi intézetben teljesíti s ez alatt orvosi szolgálatra osztatik be. Ebben leli magyarázatát a §. (1) bekezdésének utolsó mondatában foglalt az a rendelkezés, hogy az orvosként szolgáló karpaszományos a tényleges szolgálata első évének letelte után címzetes segédorvos helyettessé (zászlóssá) neveztetik ki. A tényleges katonai szolgálat hosszú időtartamának bizonyos mérvű ellenértékét kívánja a §. (ß) bekezdésében foglalt az a rendelkezés nyújtani, amely a katonai szolgálat orvosi minőségben teljesített részének a szakorvosi képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati időbe való beszámítására teremt lehetőséget. A 39. §-hoz. A §. a tartalékos állatorvosképzésről intézkedik. Nemcsak az okleveles állatorvosoknak, hanem már az abszolutóriumot nyert, de állatorvosi oklevelet még nem szerzett állatorvostanhallgatóknak tartalékos állat or vosképzésre bocsátását is megengedi. Ennek a rendelkezésnek az az indoka, hogy az érdekeltek katonai szolgálatának egy része tanulmányaik szempontjából beszámítható legyen. Az állatorvosi oklevél megszerzése előtt bevonulók ugyanis tényleges katonai szolgálatuk első évében két hónapra állami ménesgazdaságba vagy csikótelepre vezényeltetnek s a §. ennek a két hónapi szolgálatnak az állatorvosi oklevél megszerzéséhez szükséges gyakorlati félévbe való beszámítását írja elő. Ez az előny az illetékes miniszterekkel történt tárgyalás eredményeként vétetett fel a törvényjavaslatba. A tartalékos állatorvosi kiképzésre bocsátásnak természetesen a hazai állatorvosi oklevél, illetőleg az állatorvosi tanulmányoknak a hazai műszaki és gazdaságtudományi egyetem figyelembe jövő karán, illetőleg osztályán való folytatása az előfeltétele. A tartalékos állatorvosi kiképzésre bocsátott hadköteleseknek a csapatnál állatorvosi szolgálatra való alkalmazása magyarázza a (3) bekezdésben foglalt azt a rendelkezést, hogy a kiképzésen megfelelt állatorvosokat a tényleges szolgálat első évének leteltével címzetes segédállatorvos helyettessé kell kinevezni. A §. további rendelkezései közelebbi megokolásra nem szorulnak. A 40. §-hoz. A §. a tartalékos gyógyszerészképzésről rendelkezik. A katonai szolgálat hosszú tartamát azzal ellensúlyozza, hogy a katonai szolgálat honvédkórház gyógyszertárában eltöltött részének a gyógyszertár önálló vezetésére feljogosító vizsga letételéhez szükséges három évi segédi gyakorlati időbe való beszámítását írja elő. A tartalékos gyógyszerészi kiképzésnél a középiskolai végzettséggel nem rendelkező gyógyszerészek már nem jönnek figyelembe, mert ma már csak középiskolai
