Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
396. szám. 199 A b) pont alatti szöveg a hivatásos tisztikar kiegészítési módját említi. A szöveg nem felel meg teljesen a mai helyzetnek, miután ma a hivatásos tisztképzés a Ludovika Akadémia mellett az alantos tiszti tanfolyamon is történik és ezeknek végzett hallgatói valamennyien tisztté avattatnak fel. Célszerűnek mutatkozott a vonatkozó rendelkezés olyan szövegezése, amely — a kérdés érdemébe való beavatkozás nélkül — számol a tisztképzés esetleges későbbi reformjának lehetőségével is. A 25. §-hoz. A hadkiegészítési hatóságok közül a törvényjavaslat csupán a polgáriakat jelöli meg határozottan ((i) és (3) bek.), míg a katonaiak megszervezését a honvédelmi miniszter hatáskörébe utalja és pusztán a (2) bekezdésben foglalt s a közigazgatás racionalizálása szempontjából is jelentős és szem elől nem téveszthető megkötöttséget állítja fel, mint a szervezésnél figyelembe veendő követelményt. Ennek a szabályozásnak az az indoka, hogy a katonai kiegészítési hatósági szervezetnek ma még kialakulatlan volta mellett nem lett volna célszerű annak a törvényben való rögzítésével megkötöttséget teremteni. A 26. §-hoz. Az ebben a §-ban foglalt rendelkezések nem újak, azok természetes velejárói az általános hadkötelezettségnek s a múltban fennállott törvényeink rendelkezéseivel szemben jóformán csak annyiban tartalmaznak változást, hogy amíg a múltban legutóbb az 1912 : XXX. törvénycikk hatálybanléte idején az állításkötelesek összeírása, az állítási lajstromokba való felvétele és sorozásra előállítása a községi illetőség alapján történt, vagyis az állítási kötelezettség szempontjából az illetékességet a községi illetőség állapította meg, addig a jövőben ezt az állandó lakóhely fogja megállapítani s ezen az alapon történik majd az állításköteleseknek sorozóbizottság elé állítása is. Ez a bevezetni szándékolt új rendszer a réginél jobb. Az eljárás emellett a rendszer mellett egyszerűbb, mert a múltban igen gyakori volt az illetőségi hely megállapítása körüli vita s az a legtöbb esetben hosszú, éveken át húzódó iratváltásokat és tárgyalásokat eredményezett s az állítási kötelezettség teljesítésének elhúzódását vonta maga után olyan had-, illetve állításköteleseknél is, akiknek magyar állampolgársága egyáltalában nem volt vitás. Ezzel szemben az állandó lakóhely minden esetben könnyű szerrel megállapítható. A §, (1) bekezdése arra ad felhatalmazást, hogy a honvédelmi miniszter a hadköteles korba lépő ifjak jelentkezési kötelezettségét bevezethesse. Ma ilyen jeleiitkezés elrendelésére nem lesz szükség, mert az általános rendőri bejelentési kötelezettséget szabályozó 122.700/1935. B. M. rendelet 1. §-ának b) alpontja azt-rendeli el, hogy minden magyar állampolgár életének 19. évébe való belépését annak az évnek január hó 31. napjáig, melyben 18. életévét tölti be, bejelenteni tartozik. Ez a bejelentési kötelezettség a hadkötelesek összeírása szempontjából is kielégítő, mert hiszen a hadkötelezettség a 18. életév betöltésének naptári éve január hó elsejével kezdődik. Ilyenformán ez a jelentkezés a hadkötelesek nyilvántartásba vételére a kellő alapot megadja. Ha azonban a rendőri jelentkezési kötelezettség terén bármiféle változás történnék, az ebben a §-ban kapott felhatalmazás biztosíték lesz arra, hogy a hadköteles korba való belépés bejelentésére kötelezettség léphessen életbe. A (2) bekezdésben előírt jelentkezési kötelezettség már nem a hadköteles korba lépés időpontjában való nyilvántartásba vételt, hanem az újoncállítás, illetve annak előkészítése céljait szolgálja, amire bármily pontos egyébkénti nyilvántartás mellett is feltétlenül szükség van. Ily kötelezettség a múltban is fennállott. Az (5) bekezdés a külföldön lakó állításkötelesek jelentkezésének, vagyis annak útján az újoncállítás céljára való összeírásba vételének szabályozását a honvédelmi miniszter rendeleti hatáskörébe utalja, amire azért van szükség, mert az összeírás
