Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

200 396. szám. alapja — miként fentebb említettem — az állandó lakóhely lesz, ezeknek pedig belföldön nincs állandó lakóhelyük. A §. többi, a fentiekben külön meg nem említett bekezdésében foglalt rendelkezés az e §-hoz fűzött indokolás bevezető részében kifejtettekben találja magyarázatát és indító okait. A 27. és a 28. §-ohhoz. Ez a két §. az új one állításra (sorozásra) vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában. Ezek a rendelkezések, a jelen törvény új alapelveiből folyó eltérésekkel, általában megfelelnek az 1912 : XXX. t.-c. hatályban léte alatt érvényben volt rendelkezéseknek. A 27. §. (i) bekezdésében foglalt »rendszerint« kifejezés felvételének szükségét a következő (2) bekezdés második mondatában foglalt rendelkezés magyarázza. A 27. §. (3) bekezdés a 26. §. (5) bekezdésével áll kapcsolatban és a benne foglalt rendelkezés indító oka ugyanaz, amelyet annak megokolásául említettem. Bizonyos eltérést tartalmaz a múlt rendelkezéseivel szemben a 27. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezés, mert míg a múltban a fősorozásra a március hó X. napjától április hó végéig terjedő, két hónapi időt jelölte ki a törvény, addig a jövőben három havi időtartam fog a fősorozások lebonyolítására rendelkezésre állani. Erre főleg Budapest székesfővárosra való tekintettel van szükség, mert a fősorozásnak a székesfővárosban egy bizottsággal való lebonyolításához feltétlenül három havi időtartam szükséges. A 27. §. (s) bekezdése a mulasztóknak, az igazolatlanul elmaradóknak az állítási kötelezettség teljesítésére való szorítását kívánja elősegíteni s ebből a célból szükség esetére a karhatalommal való előállítást és — amennyiben szökéstől lehet tartani — az előállításig való őrizetbevételt is lehetővé teszi. A 27. §. (9) bekezdése általában a múltban érvényben volt törvényes rendelkezések nyomán halad, de az abban biztosított különleges felhatalmazás köre tágabb, mert az annak a) és b) pontjában foglalt rendelkezés szerint a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve, nemcsak bizonyos határvonalaknak még útlevéllel vagy határátlépési igazolvánnyal való átlépését is megtilthatja az ország egész férfi népességére kiterjedően, hanem akár a figyelembejövő országrészről származó összes hadköteleseknek, akár egyes születési évfolyamokba tartozóknak, akár azok bizonyos csoportjának az ország területének elhagyását is megtilthatja. A kérdés ilyen szabályozására azért volt szükség, mert előfordulhat, hogy csak bizonyos foglalkozási ághoz, bizonyos fajhoz vagy nemzetiséghez tartozók körében harapódznak el az állításkötelezettség teljesítése terén a visszaélések. A múltban a (9) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakhoz hasonló intézkedéseknek megtétele a honvédelmi miniszter önálló hatáskörébe tartozott. A jövőre nézve célszerűbbnek mutatkozott ezeknek a rendészeti természetű intézkedéseknek a honvédelmi és a belügyminiszter együttes hatáskörébe utalása. E bekezdés d) pontja szerint az elrendelt újabb összeírás elkészítése érdekében elrendelt újabb jelentkezés teljesítését pénzbírsággal lehet kikényszeríteni azonfelül, hogy az előző c) pont alapján a múlthoz hasonlóan az újoncállításon való megjelenés elmulasztását is pénzbírsággal lehet sújtani. A kiszabott pénzbírságok a fennálló rendelkezéseknek megfelelően közadók módjára hajtatnak be és a (10) bekezdés értelmében a honvédelmi tárca bevételei között számoltatnak el. Üj rendelkezés a (9) bekezdés e) pontjának rendelkezése. Ezt mint a visszaélések elleni hatályos védekezés egyik eszközét láttam indokoltnak, hogy a törvényjavaslatba felvegyem. A 28. §. a mai viszonyoknak megfelelő sorozó bizottság felállításáról rendelkezik. Bár a sorozó bizottságok vegyes bizottságok és elnökeik polgári személyek, a dolog természetéből következik, hogy a besorozás kérdésében, amelyet a (4) be-