Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

396. szám. 193 magyar ifjúság nevelésének, amely tevékenységnél pedig különösen a fiatalabb leventekötelesekre való tekintettel, az iskolai tanszemélyzet közreműködését nem lehet nélkülözni. A közreműködést természetesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályozza a honvédelmi miniszter részéről megjelölendő kívánal­maknak megfelelően. A leventeképzés célkitűzéseinek elérését a tapasztalat szerint jelentékenyen elősegíti, ha a leventeköteleseket a szorosan vett leventeképzésen kívül is ösz­szetartjuk és a leventeképzés szellemében tovább foglalkoztatjuk. Ezt a célt szol­gálják a leventeegyesületek, amelyek a tapasztalat szerint a leventeképzést igen értékesen egészítik ki. A leventekötelesek a leventeegyesületekbe tömörítve egy­részt leventeképzésüknek tökéletesítését találják meg, másrészt olyan társa­dalmi közösségbe jutnak, amely az együvétartozás érzését kifejleszti, a társadalmi osztályok közötti különbséget kiegyenlíti s a népességnek közös cél érdekében való tömörítését számottevő lépéssel viszi előre. Vagyis a leventeegyesületek nemzeti szempontból is igen értékes munkásságot fejtenek ki. A leventeegyesü­letek irányításában az iskolai tanszemélyzetre fontos feladat fog hárulni, amit ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályoz a honvédelmi miniszter által megjelölt követelményeknek megfelelően. A leventeegyesületi élet megszer­vezését és irányítását a honvédelmi miniszter látná el az érdekelt minisz­terekkel és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértŐleg, amely tevékeny­ség azonban a belügyminiszternek az egyesületekre vonatkozó főfelügyeleti jogá­ból kifolyóan a leventeegyesületekre is kiterjedő hatáskörét természetesen nem csorbíthatja. A leventekötelesek egyesületekbe való belépésének korlátozását fegyelmi szempontok indokolják. A §. (3) bekezdése szerint a leventefoglalkoztatásnál szükséges fegyelmi sza­bályok összeállítására a honvédelmi miniszter hivatott, de a szabályok összeállí­tásánál a vallás- és közoktatásügyi miniszter közreműködése ugyancsak nélkü­lözhetetlen, amit a javaslat természetesen figyelembe is vesz. Harmadik rész. A honvédség és annak kiegészítése. /. Fejezet. A honvédségre vonatkozó általános rendelkezések. A 14. §-hoz. A §., annak az (1) bekezdésben történt megállapítása után, hogy az állam hadereje a m. kir. honvédség, a (2) bekezdésben megállapítja annak feladatát. A rendelkezés a honvédelmi, vagyis az ország határainak katonai védelmét jelentő határ szolgálat ellátása mellett az egyéb határőrizeti és határ­ellenőrzési, továbbá a folyamrendészeti szolgálatban való közreműködést is a honvédség feladatkörébe utalja, ami annak a következménye, hogy a határőrség (vámőrség), valamint a folyamőrség a honvédségbe olvad be. A (3) bekezdés a honvédség alaptagozódását jelöli meg. A honvédség szerve­zetét a §. nem rögzíti meg, nemcsak azért, mert annak szervezetét ma még nem lehet végleg kialakultnak tekinteni s így az törvényben való megrögzítésre még nem alkalmas, mert a további fejlesztések állandó törvénymódosításokat tennének szükségessé, hanem azért sem, mert a honvédség szervezetének megállapítása, az 1920 : I. t.-c. 13. §-ának hatodik bekezdése által érintetlenül fenntartott s a jelen javaslat 17. §-ában is megemlített belszervezeti felségjog alapján az államfő alkotmányos jogai közé tartozik. A §. (4) bekezdése a méneskar jogi helyzetét a múltban fennállott jogállapot­nak megfelelően szabályozza. Felsőházi iromány. 1935—1940. IX. kötet. 25

Next

/
Thumbnails
Contents