Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

396. szám. 193 magyar ifjúság nevelésének, amely tevékenységnél pedig különösen a fiatalabb leventekötelesekre való tekintettel, az iskolai tanszemélyzet közreműködését nem lehet nélkülözni. A közreműködést természetesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályozza a honvédelmi miniszter részéről megjelölendő kívánalmaknak megfelelően. A leventeképzés célkitűzéseinek elérését a tapasztalat szerint jelentékenyen elősegíti, ha a leventeköteleseket a szorosan vett leventeképzésen kívül is öszszetartjuk és a leventeképzés szellemében tovább foglalkoztatjuk. Ezt a célt szolgálják a leventeegyesületek, amelyek a tapasztalat szerint a leventeképzést igen értékesen egészítik ki. A leventekötelesek a leventeegyesületekbe tömörítve egyrészt leventeképzésüknek tökéletesítését találják meg, másrészt olyan társadalmi közösségbe jutnak, amely az együvétartozás érzését kifejleszti, a társadalmi osztályok közötti különbséget kiegyenlíti s a népességnek közös cél érdekében való tömörítését számottevő lépéssel viszi előre. Vagyis a leventeegyesületek nemzeti szempontból is igen értékes munkásságot fejtenek ki. A leventeegyesületek irányításában az iskolai tanszemélyzetre fontos feladat fog hárulni, amit ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályoz a honvédelmi miniszter által megjelölt követelményeknek megfelelően. A leventeegyesületi élet megszervezését és irányítását a honvédelmi miniszter látná el az érdekelt miniszterekkel és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértŐleg, amely tevékenység azonban a belügyminiszternek az egyesületekre vonatkozó főfelügyeleti jogából kifolyóan a leventeegyesületekre is kiterjedő hatáskörét természetesen nem csorbíthatja. A leventekötelesek egyesületekbe való belépésének korlátozását fegyelmi szempontok indokolják. A §. (3) bekezdése szerint a leventefoglalkoztatásnál szükséges fegyelmi szabályok összeállítására a honvédelmi miniszter hivatott, de a szabályok összeállításánál a vallás- és közoktatásügyi miniszter közreműködése ugyancsak nélkülözhetetlen, amit a javaslat természetesen figyelembe is vesz. Harmadik rész. A honvédség és annak kiegészítése. /. Fejezet. A honvédségre vonatkozó általános rendelkezések. A 14. §-hoz. A §., annak az (1) bekezdésben történt megállapítása után, hogy az állam hadereje a m. kir. honvédség, a (2) bekezdésben megállapítja annak feladatát. A rendelkezés a honvédelmi, vagyis az ország határainak katonai védelmét jelentő határ szolgálat ellátása mellett az egyéb határőrizeti és határellenőrzési, továbbá a folyamrendészeti szolgálatban való közreműködést is a honvédség feladatkörébe utalja, ami annak a következménye, hogy a határőrség (vámőrség), valamint a folyamőrség a honvédségbe olvad be. A (3) bekezdés a honvédség alaptagozódását jelöli meg. A honvédség szervezetét a §. nem rögzíti meg, nemcsak azért, mert annak szervezetét ma még nem lehet végleg kialakultnak tekinteni s így az törvényben való megrögzítésre még nem alkalmas, mert a további fejlesztések állandó törvénymódosításokat tennének szükségessé, hanem azért sem, mert a honvédség szervezetének megállapítása, az 1920 : I. t.-c. 13. §-ának hatodik bekezdése által érintetlenül fenntartott s a jelen javaslat 17. §-ában is megemlített belszervezeti felségjog alapján az államfő alkotmányos jogai közé tartozik. A §. (4) bekezdése a méneskar jogi helyzetét a múltban fennállott jogállapotnak megfelelően szabályozza. Felsőházi iromány. 1935—1940. IX. kötet. 25