Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
192 396. szám. a területek rendelkezésre bocsátását megállapító kötelezettségek teljesítését lehetővé tegye. A (6) bekezdésben javasolt rendelkezések a §. (*) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések következtében a községekre és városokra háruló költségek fedezésének biztosítását szolgálják és gondoskodnak arról is, hogy az arra rászoruló községek a vármegyék részéről támogatásban részesüljenek ; ennek következménye az, hogy a törvényjavaslat a vármegyéket a községek támogatására szükséges összegeknek költségvetésükben való biztosítására kötelezi. A községek, városok és vármegyék költségvetésébe felveendő összegek mérvét a törvényjavaslat szerint a belügyminiszter a leventeképzés és a költségvetés szempontjából illetékes honvédelmi és pénzügyminiszterekkel egyetértve állapítaná meg. A bekezdés utolsó mondatában foglalt rendelkezés a költségvetésbe felvett összegek felhasználása tekintetében a dolog természetéből folyólag a honvédelmi miniszter részére is felügyeleti jogot biztosít. A §. (7) bekezdése, a leventekiképzés költségeinek csökkentése érdekében, a nem állami iskolák helyiségeinek és testnevelési célokra szolgáló berendezéseinek a leventeképzés céljaira való igénybevételére teremt jogalapot. E nélkül a lehetőség nélkül a leventeképzés, főleg nagyobb községekben és városokban, belátható időn belül alig lenne keresztülvihető. Természetesen az állami iskolák ily helyiségei és berendezései is fel fognak a leventeképzés céljaira használtatni, ehhez azonban nincs szükség törvényi rendelkezésre. A §. (s) bekezdése a jelenlegi testnevelési törvény 7. §-ának megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a következő eltérésekkel : a) a vállalatokat és üzemeket az uszoda létesítésének kötelezettsége alól mentesíti ; b) az ötvennél kevesebb állandó alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat és üzemeket a léventeintézmény céljaira szolgáló berendezések létesítésében való részvétel kötelezettsége alól mentesíti ; c) az ezernél kevesebb, de ötvennél több állandó alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra nézve, a leventeintézmények létesítésére való társítás helyett a leventeképzés céljaira való hozzájárulásnak fizetésére való kötelezés lehetőségét biztosítja. Ugy vélem, hogy a kötelezettségek szempontjából az alsó határnak ötven állandó alkalmazottban való megállapítása következtében kötelezetté váló vállalatok anyagilag lesznek oly erősek, hogy ezeket a terheket — létük veszélyeztetése nélkül — elbírhatják. A kisebb üzemeknek társítása helyett a leventeképzés költségeihez való hozzájárulás fizetésére kötelezést a gyakorlati tapasztalatok teszik kívánatossá, mert a * társítás gyakorlati keresztülvitele a legtöbb esetben súlyos nehézségekbe ütközött, A (9) bekezdésben javasolt rendelkezés természetes következménye annak, hogy a javaslat szerint az eddigi testgyakorlási kötelezettség leventekötelezettséggé alakul át. A (10) bekezdés a testnevelési kötelezettségnek leventekötelezettséggé való átalakításával kapcsolatos költségvetési vonatkozású átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. Biztosítani kell a leventeképzés költségeinek az eddigi alapon (községek, városok és vármegyék hozzájárulása útján) való fedezését mindaddig, amíg a szükséges költségek az állami költségvetésben biztosíthatók lesznek. A törvényjavaslat az intézkedési jogot a minisztérium hatáskörébe utalja. A 13. §-hoz. A §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés indoka az, hogy a leventéi oglalkoztatás, bár főleg katonai előképzési célokat fog szolgálni, mégis — amint azt a 6. §-hoz tartozó indokolásban már részletesen kifejtettem —alkotó része a
