Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

396. szám. 191 vezetői mind a tanrendösszeállításnál, mind egyéb kapcsolatos rendelkezéseik megtételénél imperativ törvényi rendelkezés folytán legyenek kötelesek a leventéknek kötelező kiképzésükön való részvételi kötelezettségére figyelemmel lenni, úgyhogy azok a kötelezettségük teljesítésében akadályozva ne legyenek. A 12. §-hoz. Az iskolánkívüli ifjúság testnevelése körül kapcsolatos kiadások fedezetéről az 1924 : III. t.-c. 2. §-a értelmében a lóversenyfogadásokból származó összegeken, valamint az állami költségvetésbe a testnevelés címén felvett igen szerény összeg rendelkezésre bocsátásán kívül az állam nem gondoskodott. Az iskolánkívüli ifjúság testneveléséé körül felmerülő szükségletek költségeinek fedezését a testnevelésről szóló törvény végrehajtása tárgyában 1924. évi 9000. szám alatt kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet az önkormányzatokra, elsősorban a községekre (városokra) hárította. Ennek hátrányos következménye igen hamar mutatkozott. Az önkormányzatok eltérő teherbíróképessége folytán a testnevelés terén nemcsak országos, hanem még közigazgatási járási viszonylatban, sőt azon belül az egyes községek között is igen nagy eltérések alakultak ki, ami az iskolánkívüli testnevelés kitűzött céljának egyöntetű elérését lehetetlenné tette. A testnevelési kötelezettségnek a katonai előképzést szolgáló leventekötelezettséggé való átalakítása után természetesen nem lehet ezt a helyzetet fenntartani. A fontos állami érdeket szolgáló leventeképzés költségeinek fedezésére az állam erejét kell igénybe venni s ennek megfelelően a szükséges összeget az állami költségvetésben kell biztosítani. A §. (2) bekezdése alapján továbbra is a leventeképzés céljaira fog rendelkezésre bocsáttatni a lóversenyfogadásokból származó fentebb már említett összegnek az a része, amely eddig az iskolánkívüli testnevelésre fordíttatott. A §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezések lényegükben megegyeznek a testnevelésről szóló törvény (1921 : LIII. t.-c.) 5. §-ának első mondatában foglalt rendelkezésekkel. Ezek szerint továbbra is a községek és városok feladata marad a leventeképzés céljaira szükséges gyakorló- és lőterek, fürdők, uszodák, egyéb épületek és berendezések, végül leventeotthonok létesítése és fenntartása vagy támogatása, továbbá a leventeegyesületek létesítési és fenntartási költségeinek fedezése. A (4) bekezdés szorosan a (3) bekezdéshez kapcsolódó rendelkezés. E rendelkezésből is kitűnik az, hogy a leventeképzés az ifjúság testi nevelésének keretében a sport űzésére is gondot fog fordítani, különösen a leventeegyesületek ily irányú tevékenysége útján. E bekezdés második mondatában foglalt rendelkezés a testnevelésről szóló törvény (1921 : LIII. t.-c.) 5. §-ának második mondatában foglalt rendelkezéssel azonos értelmű rendelkezés s célja az, hogy a megszabott kötelezettség teljesítése körüli vita miniszteriális fokon törvény erejénél fogva legyen végleg eldönthető. E döntéseknél a javaslat szerint a honvédelmi miniszter előzetesen a vallás- és közoktatásügyi minisztert és a belügyminisztert meghallgatni tartozik. Indoka ennek az, hogy a levente-gyakorlóterek, illetve sporttérré is kialakítható gyakorlóterek az iskolai ifjúság testnevelésének szolgálatába is állíthatók. Ebből a szempontból netán jelentkező követelmények érvényre juttatása a vallás- és közoktatásügyi miniszter feladata. Az autonómiák feletti vagyoni főfelügyeletre tekintettel pedig nélkülözhetetlen a belügyminiszter meghallgatása is. Az (5) bekezdés ugyanazt a rendelkezést tartalmazza, amely a testnevelésről szóló törvény 6. §-ában foglaltatik ; a különbség csak az, hogy a kisajátítás engedélyezéséhez a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter hozzájárulását is megkívánja. A rendelkezésnek az a célja, hogy a községek és városok részére