Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-330
330. szám. 73 330. szám. A felsőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése , y az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról" szóló 328. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház ! I. A jelen törvényjavaslat az egyesületi és hasonló szervezkedés rendezését kívánja megvalósítani. Ameddig az egyesülések illetve azoknak szervezetbe tömörült egységei: az egyesületek olyan célokat követnek és működésükben olyan eszközöket alkalmaznak, amelyek a köz- és jogos magánérdekkel összeegyeztethetők, — addig kifogás alá nem esnek. Amikor azonban az egyesületek és más szervezetek akár a kitűzött cél, akár a működésükben alkalmazott eszközök útján az állam, a társadalom, az egyén erkölcsi, szellemi vagy anyagi javait fenyegetik,— akkor rendszabályozásuk parancsoló szükségként jelentkezik. A törvényjavaslat ennek a felfogásnak az érvényesítése mellett korántsem az egyesülési szabadság, az egyesülésben rejlő értékes erők gúzsbakötését, hanem az egyesüléssel való visszaélés megakadályozását célozza. Az egyesülési joggal való visszaélés több irányban jelentkezhet. A ttikosság ; az ellenőrizhetetlen földalatti szervezkedés; a fedőszervekkel álcázott áílam- és társadalomellenes működés ; az egyesületi tagok toborzásának illetve a szervezethez láncolásának meg nem tűrhető : különösen lelkiismeretbeli lekötelezettséggel járó módozatai ; végül a bár megengedett, de azonos célú egyesületeknek egymás megfőjtására irányuló törekvései, — olyan kinövéseiaz egyesületi szabadságnak, amelyek ellen jogos és indokolt a törvényes védekezés. A bizottság meggyőződése szerint a kitűzött cél elérését a törvényjavaslat helyes úton keresi. A törvényjavaslat 1. §-a az egyesület vagy bármely más megjelölésű szervezet működését attól teszi függővé, hogy alapszabályait a belügyminiszter vagy valamelyik szakminiszter a belügyminiszterrel egyetértve láttamoza (1, §. első bekezdés). E szabály alól ki vannak véve az olyan politikai pártok, amelyeknek működése a törvényhozásban vagy törvény által alkotott más testületben való részvételre irányul. A törvényjavaslat tehát nem gátolja, még csak az alapszabályoknak miniszteri láttamozásától sem teszi függővé az alkotmányos irányú politikai szervezetek működését.
