Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-329
72 32Ö. szám, A kir. Kúria a §. harmadik bekezdésének megfelelően továbbra is eljárhat a továbbra is hatályban maradó s az 1928 : X. t.-c. 33. §-ában foglalt rendelkezés alapján, mely szerint, ha a kir. Kúria úgy találja, hogy az alsóbíróság ténymegállapítása hiányos, homályos, vagy az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt, avagy az elsőfokú bíróság a tényállást a törvény lényeges rendelkezésének megsértésével állapította meg és a helyes tényállás az iratok alapján kétségtelenül helyesen megállapítható : a ténymegállapítást helyesbíti és a Bp. 387. §-ában foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a törvénynek megfelelő határozatot hoz. A jelen §. alapján azonban a kir. Kúria jogköre kitágul, mert ha azt találja, hogy a helyes tényállás az iratok alapján kétségtelenül helyesen nem állapítható meg, természetesen továbbra is joga lesz a kir. Kúriának arra, hogy az ítéletet megsemmisítse az alsófokú bíróságot az észlelt hiányok pótlására és új ítélet hozatalára utasítsa (1928 : X. t.-c. 33. §-ának második bekezdése) a jelen §-ban azonban jogot kap a kir. Kúria arra, hogy a tárgyaláson a vádlott jelenlétében bármely bizonyítást maga vegyen fel s hogy a vádlottat is kihallgathassa és arra is, hogy bármely bizonyítás felvételére saját bíráját küldje ki. Legfelsőbb bíróságunk részére biztosított e tág keretű felülvizsgálási jog összefügg a ténykérdésre is teljes mértékben kiterjedő felülvizsgálás lehetőségével. Ezekben az igen fontos bűnügyekben módot kell adni a kir. Kúriának arra, hogy a bizonyítás kiegészítésével az ügyben mielőbb jogerős ítéletben meghozhassa határozatát. A legfelsőbb bíróságnak ez utóbb említett joga természetesen nem jelent egyebet, minthogy a felülvizsgálati bíróság — ha szükségesnek látja — bizonyítást vehet fel, ez a kir. Kúria szuverén joga, amellyel való élést a javaslat megnyugvással bízza a kir. Kúria bölcsességére. * Végül e §. azt is világosan kimondja, hogy új raf el vétel esetében is az öttagú külön tanács — még pedig a jelen javaslatban foglalt Rendelkezéseknek megfelelően — jár el. Ennek a rendelkezésnek a célja, hogy elejét vegye a Bp. 452. §-ából fakadó minden olyan esetleges vitának, amely a javaslat céljától eltérően olyan gyakorlat kezdeményezésének lehetne kiinduló pontja, hogy az alapperben eljáró kivételes bíróság ítélete ellen előterjesztett újrafelvétel tekintetében is a rendes bíróság volna hivatott eljárni. A 12. §-hoz. Az 1930:111. t.-c. 94. és 98. §-ának rendelkezéseit a javaslat azért nem érinti, mert nem kívánja elvonni a katonai büntetőbíráskodás alá nem tartozó egyéneket az 1930 : III. t-e. 58—64. és 66—69. §-aiban meghatározott bűncselekmények tekintetében a budapesti kir. büntető törvényszék kizárólagos illetékessége alól; aminthogy érintetlenül kívánja hagyni a katonai büntetőbíróságok illetékességét is a hűtlenségnek az 1930 : III. t.-c. 60—64., 66. és 68. §-aiban meghatározott bűntette miatt, — amennyiben katonai titok tekintetében követték el — úgyszintén az ilyen cselekmény útján elkövetett szigorúbban büntetendő cselekmény miatt folyamatba tett eljárás esetében. A 13. §-hoz. Ez a §. nem szorul indokolásra. Budapest, 1938. évi május hó 14. napján. Mikecz Ödön s. k., m. kir. igazságügyminiszter.
