Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-329
329. szám. 63 titkosságából, esküvel^ fogadalommal vagy ünnepélyes ígérettel kötelezésből, vagy egyéb körülményből kitűnik, hogy a mozgalom vagy szervezkedés a törvényes jogrend erőszakos megváltoztatásának veszélyét rejti magában, még pedig abban az esetben is, ha a mozgalom vagy szervezkedés kifejezetten vagy bevallottan az erőszak alkalmazását programmjából kizárja vagy abba nem veszi be. A javaslat III. Fejezete az eljárásjogi rendelkezéseket tartalmazza. Általános alapelvül szolgál az eljárásjog terén a javaslatban, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyekben a javaslat nem rendelkezik, a bűnvádi perrendtartás és az azt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni (6. §.). Ebben a Fejezetben a javaslat a fentebb említett céljának megfelelően megrövidíti mind az előkészítő eljárást, mind a perorvoslati eljárást. A javaslat elejti az előkészítő eljárás kétszeres megismétlését, ehhez képest elejti a vizsgálatot, amelyet a nyomozás pótok A hatályos jognak megfelelően feljogosítja a kir. ügyészséget bármely nyomozó cselekmény elrendelésére és foganatosítására, továbbra is fenntartja- azonban az úgynevezett garanciális rendelkezések tekintetében a kir. törvényszék vizsgálóbírójának vagy a kir. járásbíróságnak ügykörét (7. §. második bekezdése). Egyébként a kir. ügyészséget ugyanazok a jogok illetik meg, mint a bűnvádi perrendtartás szabályai szerint a vizsgálóbírót. Fenntartja azonban a javaslat a hatályos jognak mindazokat a rendelkezéseit, amelyek az előkészítő eljárásban tett intézkedés vagy határozat ellen előterjesztést ületőleg felfolyamodást engednek meg, alapvető, egyszerűsítő gondolatából fakadóan azonban az előterjesztés, illetőleg a felfolyamodás tárgyában a határozathozatalt mindig az öttagú ítélőtanács hatáskörébe utalja, akinek határozata ellen további perorvoslatnak helye nincs (7. §. utolsó bekezdése). Külön garanciális rendelkezést állít fel a javaslat az előzetes letartóztatás tárgyában hozott kir. ügyészségi határozattal szemben. Határozata ellen ugyanis az öttagú külön tanácshoz van felfolyamodásnak helye, amely a felfolyamodás tárgyában negyvennyolc óra alatt határozni köteles (8. §.). A javaslat alapelvének megfelelően az előkészítő eljárást megrövidíti azzal is, hogy az eljárásban a vádtanácsnak nincs szerepe. Ennek megfelelően a vádló a vádiratot minden esetben az öttagú külön tanács elnökénél nyújtja be. A javaslat azonban nemcsak jogot biztosít a vádlottnak a tekintetben, hogy a vádirat minden pontja ellen írásban kifogást tehessen és annak elintézését az öttagú külön tanács elé utalja, de feljogosítja az öttagú külön tanácsot arra is, hogy még kifogások nélkül is, tehát hivatalból megvizsgálja a vádiratot és hogy annak eredményéhez képest — ha szükségesnek látja — a felek meghallgatása után, mindazokat a határozatokat meghozhassa, amelyeket a hatályos jog szerint a vádlott kifogása alapján megtehetne a vádtanács. Természetes azonban, hogy az öttagú külön tanács nem hoz vád alá helyező határozatot, hanem ilyen esetben kitűzi a főtárgyalást (9. §.). A tárgyi igazság kiderítése érdekében a javaslat régi hiányt kíván pótolni abban a rendelkezésében, hogy a főtárgyaláson megengedi, hogy a vádlotthoz az ítélőbíróság tagjai, továbbá a vádló és a védő is közvetlenül intézhessenek kérdéseket (10. §.). A javaslat nagyjelentőségű újításokat kíván megvalósítani a perorvoslatok tekintetében. Az öttagú külön tanács végzései közül csupán az eljárást megszüntető végzés ellen enged, de csak egyfokú felfolyamodást, mégpedig közvetlenül a kir. Kúriához. És megvalósítja a javaslat az újabb idők gyakorlati és elme* leti szakemberei általános követelésének megfelelően az öttagú tanács ítélete'
