Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-329
64 329. szám. ellen is az egyfokú perorvoslatot s egyúttal kiszabadítja az ítélkező bíróságot az alaki és az anyagi semmiségi okok labirintusából. Az öttagú külön tanács ítélete ellen ugyanis semmisségi panaszt enged a kir. Kúriához a törvény lényeges rendelkezésének megsértése miatt és a kir. Kúria belátására bízza annak megállapítását, hogy megsértették-e az elsőfokú ítélet meghozásában vagy a korábbi eljárásban akár az anyagi, akár az eljárásjogi .jogszabályoknak olyan rendelkezését, amelyet lényegesnek kell tekinteni. Hogy mi esik a lényeges rendelkezés megsértésének fogalma alá, annak megállapítását meggyőződésem szerint megnyugvással rábízhatjuk a kir. Kúria bölcsességére. Kiterjeszti továbbá a javaslat a ténykérdés tekintetében is a kir. Kúria felülvizsgálati jogát, ha a tényállás megállapítása a törvény lényeges rendelkezésének megsértésével történt. A legfontosabb és igen nagy jelentőségű újítása azonban a javaslatnak a kir. Kúria jogköre tekintetében, hogy felhatalmazza a hatályos joggal ellentétben a kir. Kúriát, hogy ha úgy látja, hogy a kir. Kúria maga is célszerűen felveheti a bizonyítást, a vádlott jelenlétében a tárgyaláson maga is felvehessen bármely bizonyítást, sőt a vádlottat is kihallgathassa, vagy pedig bármely bizonyítás felvételére saját bíráját is kiküldhesse (11. §.). Felesleges hangsúlyozni, hogy mily nagy jelentősége van ennek az újításnak a kir. Kúria határozatának mielőbbi jogerőre emelkedése szempontjából. A javaslat egyéb rendelkezései általános indokolásra nem szorulnak és a részletes indokolásban kerülnek megvilágítás alá. II. RËSZLÇTES INDOKOLÁS. Az I. Fejezethez. Az 1. §-hoz. A javaslat az állam rendje és a társadalom békéje ellen irányuló legfontosabb bűncselekmények elbírálására olyan bíróságot szervez, amely a ma működő büntető törvényszékektől részben eltérő szervezetű s amelynek eljárására részben eltérő szabályok lesznek irányadók. Nincs szó azonban kivételes bíróságról abban az értelemben, mintha ezek a bíróságok a rendestől eltérő anyagi büntetőjogi szabályok alkalmazásával és a bűnvádi perrendtartás elveitől merőben elütő eljárás szerint járnának el és nincs szó arról sem, hogy ebben a bíráskodásban olyan személyek vegyenek részt, akik a hatályos jog szerint bíráskodásra nem hivatottak. Ellenkezőleg a bíráskodást a javaslat nem veszi ki a rendes bíróságoknak és a hivatásos bíráknak működési köréből. Elsőfokon a kir. ítélőtáblák székhelyén működő kir. törvényszékek, Budapesten a kir. büntető törvényszék fognak eljárni. Ugyanezeknek a törvényszékeknek az eddig jogszabályok (1897: XXXLV. t.-c. 15. §. ut. bekezdése, 1921 : IIT. t.-c. 12. §.) szerint már is kizárólagos és kivételes illetékességük van az 1—7. pontokban felsorolt cselekmények nagyobb részére, így a felségsértésre, a hűtlenségre, a lázadásra és az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényt sértő bűncselekmnyekre, (1—3., 5. p.), úgyszintén az izgatásra ( 4. p.), ha az utóbbit sajtó útján követték el. Az a rendelkezés, hogy a törvényszék ítélkező tanácsa öt tagból álljon, azt célozza, hogy az elsőfokú bíróságnál úgy a ténykérdés, mint a jogkérdés eldöntése a gyorsaság mellett az alaposságot is biztosító fokozottabb eljárási garancia mellett történjék, mintegy a kétfokú perorvoslat mellőzésének ellenértékeként. Hasonló okból ugyanígy határozta meg az elsőfokú bíróságok szervezetét az 1915 : XIX. t.-c. 16. §-a a háború idején elkövetett súlyosabb államellenes bűncselekmények tárgykörében.
