Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-328
328. szám. 53 Ezen a szokásjogi talajon kialakult alaprendelkezésen felül nincs azonban olyan tételes jogszabály, amely az egyesülési jogra vonatkozó jogszabályokat egységes szerkezetben, kódexszerűen magában foglalná, hanem" különböző jogszabályok — főképpen miniszteri rendeletek — tartalmaznak az egyesülési jog körébe tartozó különböző természetű rendelkezéseket. Ezek között a jogszabályok között felemlíthető az úgynevezett trianoni szerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtásáról szóló 1922 : XI. törvénycikk, amelynek 6., 7., 8., 9., 10. és 11. §-ai tartalmaznak ugyan az egyesülési jogra vonatkozó különböző természetű rendelkezéseket, ezek között büntető rendelkezéseket is. Ezek a rendelkezések azonban az egyesülési jogra vonatkozó szabályozás szempontjából nem tekinthetők önálló jelentőségű és önálló értékű rendelkezéseknek, mert a katonasággal, vagy általában a fegyveres erővel az úgynevezett békeszerződésben meghatározott korlátozások szempontjából összefüggő egyesületi működés tilalmazásának talajából sarjadzottak. A szóbanlevő törvényt különben sem tekinthetjük a magyar nemzeti jogfejlődés folytonosságába beilleszkedő jogalkotásnak. Az egyesülési jogra vonatkozó szabályozás szükségének szempontjából tehát a szóbanlevő törvény rendelkezéseit nem lehet a szabályozás felismert hiányát maradéktalanul betöltő jogalkotásnak tekinteni. III. Az egyesülési jogra vonatkozó összefogó tételes szabályozás ilyen értelmű hiányossága kétségtelenül közrehat az egyesülési szabadsággal elkövetett vagy elkövethető visszaélések felburjánzására. A nemzeti élet egyensúlyának biztosításán őrködő államhatalmi működésnek tehát ki kell terjesztenie figyelmét mind a törvényhozás, mind a kormányzat vonalán a felismert jogi szükséglet kielégíté, sének szorgalmazására. Ezen a megfontoláson alapul a jelen javaslat előterjesztése. IV. A javaslat az egyesülési szabadság alkotmányjogi alapelvének talaján foglalja össze azokat a rendelkezéseket, amelyek éppolyan hatályos erővel biztosítják ennek az eszményi tartalmú szabadságjognak tisztességes szellemű érvényesítését, mint amiképpen a közélet és az egyéni élet egyensúlyának s az állam és a társadalom törvényes rendjének fenntartása érdekében ugyancsak hatályos megtorlásban részesítik azokat a visszaéléseket, amelyek a szabadossága fajuló »szabadságinak nemtelen aljassága folytán egyenlő veszélyt rejtenek magukban egyénre és közre egyaránt. Ennek az alapgondolatnak a talaján mintegy axiómaképpen állapítja meg a javaslat 1. §-a az egyesülési szabadság széles körét azáltal, hogy megjelöli ennek a szabadságjognak a határát. Az 1. §. rendelkezése voltaképpen megállapításba tömörített kifejezése az egyesülési szabadság tekintetében ősi alkotmányunkban kifejlődött jogtételnek, tehát semmiképpen sem új rendelkezés. Ugyanilyen értékű a törvényhozásban való képviseletre irányuló politikai párt tekintetében tett rendelkezés, mint a magyar alkotmányos jogi felfogásnak valóban eszményi nemességbe emelkedő megnyilvánulása, amely a legtágabb lehetőséget biztosítja arra nézve, hogy az állam és a társadalom politikai szerkezetének meghatározása irányában a törvény rendes útján érvényesülést kereső törekvések mentesek a kormányhatóság ellenőrzésétől. A javaslat —• tárgyának természetéhez képest -— az egyesülési szabadság vonatkozásait szabályozza, még pedig a kifejtett emelkedett szellemű alkotmányjogi felfogás alapján. Egy korlátja van a szabadság érvényesítésének: a törviény a jog. A törvény szolgálatának alapja, eleme és éltetője a jog rendelkezésének, nyílt, őszinte és fenntartás nélküli követése. A jog az egyesülési szabadság gyakorlását is csak eaeu az alapon engedheti meg és biztosíthatja. Az egyesület 7*
