Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-328
54 328. szám. szervezetét és működését meghatározó alapszabálynak tüzetesen meg kell állapítania az egyesület tagjainak jogait és kötelességeit, úgyszintén a jogok gyakorlásának módozatait s a kötelességek nemteljesítésének következményeit. Aki tagjává válik az egyesületnek, maga közreműködik az egyesület életrendjét meghatározó alapszabály megalkotásában, akár a közvetlen értelmű megalkotásban, az egyesület kezdeti életszakában való belépés esetében, akár a már működő egyesületbe belépéskor azáltal, hogy az ismert és a belépés tényével magára nézve kötelezőnek elismert alapszabályokat magára nézve is természetszerűen irányadónak tekinti. A tagsági kötelezettségek vállalásának tehát egyetlen jogszerű, határozott, kétségtelen, nyílt, tisztességes és ezekhez képest megengedett módja : az egyesületbe belépés ténye. Minden, ami a kötelezettségvállalás terén ezen a mozzanaton túlmegy, a legélesebb ellentétben áll az egyenesség, a nyiltság, a tisztesség, összefoglalóan : az erkölcs és a jog követelményeivel. Különösen áll ez az egyesülethez tartozással járó kötelezettségeknek esküvel, fogadalommal, ünnepélyes ígérettel vagy bármily más olyan nyilatkozattal való megerősíttetésére, amely lelkiismeretben lekötelezettséggel jár. A jog által elismert egyesületi tagsági kötelezettségek teljesítésének biztosítására, amint kifejtettem, elegendő az egyesületbe belépés ténye. A következtetésnek lenyűgöző ereje teszi kétségtelenné, hogy eskü, fogadalom vagy más efféle nyilatkozat csakis olyan természetű kötelezettség vállalására irányulhat, amely nem jogos, nem törvényes, tehát jogellenes, következőleg visszaélés és mint ilyen büntetendő. Az erkölcs, a jog és a logika vüágában megdönthetetlen nyomatékú ennek az alapelvnek alapján építi fel a javaslat az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések büntetőjogi rendszerét. Az egyesületi élet működésének genetikus folyamatát tekintve, a visszaélések, körében helyezkedik el a már említett visszaélésen felül : a jogszabály rendelkezéseivel szembehelyezkedő, tehát tilos egyesület alapítása, vagy az ilyen egyesület alapításában való bármily közreműködés ; tagfelvétel vagy abban bárminő közreműködés ; továbbá belépés tilos egyesületbe vagy bentmaradás ilyen egyesületben, úgyszintén másnak komoly megkörnyékezése tilos egyesületbe belépésre bírása irányában; végül vezetői közreműködés, tehát tisztség vállalása vagy betöltése tilos egyesületben. A büntetendő cselekményeknek az egyesülési jog körébe tartozó érdekvédelem súlyához, tehát a törvényes jogrend sérelméhez vagy veszélyeztetéséhez mért fokozati jelentősége akként alakul, hogy a visszaélések körében egyenlő büntetőjogi súlyúnak lehet tekinteni az egyébként jogszerűen működő egyesülethez tartozás vagy a vezetőség irányában való engedelmesség vagy más kötelesség megerősítésére eskünek, fogadalomnak, ünnepélyes ígéretnek vagy lelkiismeret béli lekötelezettséggel járó bármily más nyilatkozatnak megkívánását, vagy az ilyen nyilatkozat letevésében vagy kivételében való bármily közreműködést, úgyszintén tilos egyesületbe tagként belépést vagy bennmaradást, illetőleg másnak a belépés irányában a már említett mértékű befolyásolását. Nagyobb kihatású és ehhez képest erőteljesebb "büntetőjogi súlyú visszaélés a tilos egyesület vezetésében való közreműködés, úgyszintén a lelkiismeretbeli lekötelezés tilos egyesületbe való tartozással járó kötelezettségek megerősítésére. A legsúlyosabb természetű visszaélés pedig a tilos egyesület alapítása vagy ilyen egyesület alapításában való bármily közreműködés, másnak tilos egyesületbe tagként felvétele vagy abban bármily módon való közreműködés. A javaslat az értékelésnek ezen a mérlegén állapítja meg a büntetőjogi következményeket. Alapelvként veszi figyelembe ebben a vonatkozásban azt, hogy a szóbanlevő
