Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.

Irományszámok - 1935-334

334. szám. 151 Áttérve az állami közigazgatás bevételeinek előirányzatára, a bizottság megállapítja, hogy azok az ország gazdasági viszonyaiban beállott javulás figyelembevételével és a múlt évek kezelési eredményeinek körültekintő, gondos mérlegelésével, reálisan irányoztattak elő. A közszolgáltatási bevételek az 1937/38. évi költségvetésben előirányzott 725*8 millió P-vel szemben 789*3 millió P-ben, vagyos 63*5 millió P-vel felemelt összegben állapíttattak meg. Az egyenesadók előirányzata az 1937/38. évi 226*5 millió P-ről 21*8 millió P-vel 248*3 millió P-re emelkedett. Míg ennek az összegnek a keretében a földadó, valamint az alkalmazottak különadójának előirányzata változtalan, addig a házadó 1*8 millió P-vel, a társulati adó 6*1 millió P-vel, a jövedelemadó 6*2 millió P-vel, a vagyonadó 1*8 millió P-vel, a nyilvános betegápolási pótadó 2*5 millió P-vel, a rokkantellátási adó 1*9 millió P-vel, a gépjáróművek közúti adója 0*7 millió P-vel magasabb összegben irányoztatott elő, az egyenesadókkal kapcsolatos vegyes bevételek pedig 0*8 millió P-vel emeltettek. A forgalmi adók előirányzata az előző évi 120*8 millió P-ről 18*5 millió P-vel 139*3 millió P-re emeltetett. Természetüknél fogva a forgalmi adók reagálnak leggyorsabban a gazdasági helyzet változásaira. Az emelést az eddigi tényleges eredmények indokolják. Az illetékeknél a törvénykezési illetéknél számításba vett 1 millió P-s csökkenésen kívül a többi illetékek előirányzata emeltetett, és pedig a vagyonátruházási illetékek 3 millió P-vel, az okirati illetékek 4 millió P-vel, a közigazgatási illetékek és díjak 0*4 millió P-vel és a fuvarozási illeték 1 millió P-vel. Az emelést a nagyobb forgalom és a magasabb ingatlanárak indokolják. A fogyasztási adók bevételeiből az előző évi 94*4 millió P-vel szemben 6 millió P-vel több, vagyis 100*4 millió P irányoztatott elő. Az emelkedésből 0*1 millió P esik a szeszadóra, 0*5 millió P a söradóra, 2*4 millió P a cukoradóra, 2*5 millió P az ásványolaj adóra, 0*3 a szivarkahüvely- és szivarkapapíradóra és 0*2 millió P a villamos fényforrások és elektroncsövek adójára. A gyujtószeradó, valamint a margarin-, margarinsajt-, mesterséges ételzsír- és étolajadó előirányzata változatlan. A külkereskedelmi forgalom alakulása folytán a vámbevétel előirányzata 44 millió P-ről 4 millió P-vel 48 millió P-re emelkedett. A dohányjövedék bevételei 112*5 millió P-ről 4*8 millió P-vel 117*3 millió P-re emeltettek. A kisebb jövedékek közül a sójövedéknél a többlet 0*5 millió P, az osztálysorsjátéknál 0*1 millió P, míg a szacharinnál az előirányzat a múlt évivel egyező. Az állami közigazgatás tárcabevételeinél 9*7 millió P emelkedés jelentkezik. A bevételek emelkedése jelentékeny részben az államosított városi számvevőségi tisztviselők illetményeinek megtérítéséből és az állam részéről az előző években folyósított kölcsönök törlesztéséből áll elő. Az állami üzemek költségvetésének ismertetésére áttérve, rámutat a bizottság arra, hogy ezeknél úgy a bevételek, mint a kiadások nagyobb arányban emelkedtek, mint a közigazgatásnál. Ez az emelkedés az üzemek forgalmában tapasztalható javulásnak a következménye. A forgalom, a foglalkoztatás és a termelés emelkedése folytán az üzemek mérlege jelentékeny mértékben javult, amennyiben az a múlt évi 51*5 millió P-vel szemben 30*1 millió P hiányt mutat, ami 21*4 millió P-nyi, vagyis 41*6% javulást jelent. Az állami üzemek eredményeinek elbírálásánál figyelembeveendők továbbá a hazai közgazdaságnak nyújtott jelentős összegű kedvezmények, azonkívül a reájuk is nehezedő trianoni nyugdíjteher. Figyelembevéve az egyes üzemeknél előirányzott beruházási kiadásokat és az Felsőházi ii-omány. 1985—1940. VIII. floatet. 20