Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-334
152 334. szám. üzemeket terhelő nyugellátásokat is, a következő üzemeknél jelentkeznek feleslegek : a posta, távirda és távbeszélőnél ,.. 9*7 millió P (tavaly 6*0 millió P) a kőszénbányászatnál 0*2 » » » 0*2 » » az állami erdőgazdasági birtokoknál ...... 0*2 » » » 0*1 » » az állami mezőgazdasági birtokoknál ...... l'l » » » 0'9 » » a postatakarékpénztárnál 0'4 » » » 0*0 » » Ezzel szemben hiányt mutatnak a következő üzemek : az államvasutak 38*1 millió P-t (tavaly 50*7 millió F-t) az állami vas-, acél- és gépgyárak ... 3'2 » .» » 7*6 » » a selyemtenyésztés 4 . . 0*4 » » » 0*4 » » A részleteket tekintve a személyi járandóságok előirányzata az 1937/38. évi 105*8 millió P-ről 7*1 millió P-vel 112*9 millió P-re emelkedett. Ezt az emelkedést egyrészt az illetményeknek a felemelése, másrészt a forgalom és foglalkoztatás növekedése folytán elkerülhetetlen létszámemelés, továbbá egyes nem rendszeres illetmények növekedése okozza. Az üzemek alkalmazottainak létszáma végeredményben 755 főnyi emelkedést mutat. Az állandó munkások létszáma ugyancsak az említett okokból 3.119 fővel növekedett. A személyi járandóságok aránya az üzemek összes kiadásaiból az 1924/25. évi 29 %-kal és az 1937/38. évi 23*8 %-kal szemben ezúttal 23*2 %. A nyugellátások előirányzata 96 millió P-ről 4 millió P-vel 100 millió P-re emelkedett. Az emelkedés oka a közigazgatás nyugellátásaival kapcsolatban előadottakkal azonos. A nyugellátásban részesülők létszáma 1.877 főnyi emelkedést mutat. Itt is megjegyzi a pénzügyi bizottság, hogy az állami üzemek 100 millió P-t tevő nyugellátási terhével szemben a rendszeres állandó illetmények összege 101*2 millió P, a nyugdíj teher tehát aránylag még kedvezőtlenebb, mint a közigazgatásnál. Ez a kedvezőtlen arány az állami közigazgatás nyugdíj terhével kapcsolatban előadott indokokra vezethető vissza. A nyugellátások aránya az 1924/25. évi 12*8 %-kal, illetve az 1937/38. évi 21*6 %-kal szemben ezúttal 20*6 %. A dologi (üzemi) kiadások az előző évi 212*6 millió P-ről 30*7 millió P-vel 243*3 millió P-re emelkednek. Ez az emelkedés a forgalom, illetőleg à termelés és gyártás növekedésével, a postatakarékpénztárnál pedig a betétállomány emelkedésével kapcsolatos és azt teljes mértékben ellensúlyozzák az üzemek emelkedő bevételei. A dologi (üzemi) kiadások aránya az 1924/25. évi 47*5 %-kal és az 1937/38. évi 47*7 %-kal szemben ezúttal 50%. Az üzemeket terhelő államadóssági szolgálat az 1937/38. évi 9*3 millió P-ről 0*8 millió P-vel 8*5 millió P-re csökkent. Ez a csökkenés főként abból adódik, hogy a beruházási kölcsönök szolgálata kisebb tőkeálladék után vétetett számításba. E kiadások aránya 1924/25-ben 0*4 %, 1937/38-ban 2*1 % volt, 1938/39-ben pedig 1'7%. Az üzemeknél a költségvetésbe felvett beruházások előirányzata a múlt évi 21*6 millió P-ről 0*3 millió P-vel 21*9 millió P-re emelkedett. Ez a többlet az államvasutaknál főként a forgalmi eszközök szaporításával és síncserékkel kapcsolatos, a posta, távirda és távbeszélőnél pedig túlnyomórészt a távbeszélő hálózat fejlesztésével van összefüggésben. A beruházások 1924/25-ben 10*3 %-át, 1937/38ban 4*8 %-át, ezúttal pedig 4*5 %-át teszik az üzemek kiadásainak. A pénzügyi bizottság megismétli azt az észrevételét, hogy kívánatos volna úgy állampénzügyi, mint közgazdasági okokból, mihelyt a viszonyok ezt lehetővé teszik, hogy az üzemek közül azok, amelyeknél fontos okok nem szólnak az állam