Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

24 315. szám. (T) A választási bizottság elnökének engedélye alapján a szavazatszedő küldöttség elnöke és helyettese az esküt kivételesen a választás napján a szavazási eljárás megkezdése előtt a szavazatszedő küldöttség előtt is leteheti. (s) A szavazatszedő küldöttség jegyzője és helyettes jegyzője az (s) bekezdésben megállapított esküt —• a szavazatszedő küldöttség elnöke előtt — legkésőbb a választás napján, a szavazási eljárás megkezdése előtt köteles letenni. {9) A szavazat szedő küldöttség elnökének, helyettes elnökének, jegyzőjének és helyettes jegyzőjének időközben megüresedett helyeit a választási bizottság tölti be. A szavazási eljárás megkezdése után azonban a helyettes elnök, a jegyző és a helyettes jegyző megüresedett helyeit — a szükséghez képest — a szavazatszedő küldöttség elnöke tölti be ; az elnök gondoskodik a helyettesítésükről is, ha valaki közülük a kitűzött időre nem jelenik meg. Az elnök által megbízott egyének az esküt — működésüknek megkezdése előtt — az elnök kezébe teszik le. Ugyancsak az elnök előtt teszik le az esküt az írásbeli tennivalók végzésére kirendelt segédszemélyzet tagjai is. (10) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. (11) A szavazatszedő küldöttség elnökét, helyettes elnökét, jegyzőjét és helyettes jegyzőjét, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. 62. §. {1) A szavazás céljára szolgáló helyiséget a választási bizottság jelöli ki. A választási bizottság a szavazóhelyiség kijelölését a szavazatszedő küldöttség elnökére is bízhatja. (2) Középületeket, alkalmas más nyilvános helyiségeket, továbbá használatban nem álló magánépületeket, ha azokat a választási bizottság vagy a szavazatszedő küldöttségi elnök a szavazás céljára kijelöli, szavazóhelyiségül át kell engedni. (3) A nem közcélt szolgáló épületek vagy helyiségek átengedéséért térítés jár, amelynek mértékét — a választási bizottság előterjesztése alapján — a törvényhatóság első «tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. (4) Lajstromos és egyéni kerületi együttes választásnál (58. §. (3) bek.) a választási bizottságnak az előző bekez désekben megáll apít ott fel ad atkörét a lajstromos választókerület választási bizottsága látja el. 63. §. (1) A választási bizottság elnöke a választási eljárást megelőzőleg — az illetékes rendőrhatóság és a szavazatszedő küldöttségi elnökök meghallgatása után — gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon az esetleg szükséges karhatalom és ezt az illetékes rendőrhatósággal egyetértve az egyes szavazókörökbe beosztja. (2) A szavazatszedő küldöttség elnöke a csend és a rend fenntartása, valamint a szavazási helyiségekkel való szabad közlekedés biztosítása érdekében —- a rendőrhatóság meghallgatásával — a szavazókör egész területére előzetesen is intézkedik és intézkedéseit alkalmas módon köztudomásra juttatja. (3) A választókerület székhelyén a választási bizottság elnöke gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról ; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel a választási székhely egész területén. Ilyen helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnök csak a szavazóhelyiségben és ennek közvetlen környékén gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról és a közbiztonsági közegekkel, valamint a kirendelt fegyveres erővel csak e határok között és csupán a vá-