Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 23 (13) Ha a választási bizottság tagjai az ülésen nem jelentek meg határozat­képes számban, a halaszthatatlanul sürgős tennivalókat a választási bizott­ság helyett az elnök teszi meg. (14) A választási bizottság minden üléséről, a jelenlevők nevének felsoro­lásával, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít. (10) A választási bizottság elnökét és tagjait, valamint a választási biztost, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napi­díj és utazási költség illeti meg, amely­nek mértékét és felszámításának módo­zatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. (iß) Ha a választási bizottság elnöké­nek és a választási biztosnak véle­ménye nem egyezik, a választási biz­tos állásfoglalása az irányadó, a válasz­tási bizottság elnökének eltérő vélemé­nyét pedig jegyzőkönyvbe kell foglalni. (17) Ha a törvény a döntést a válasz­tási bizottság hatáskörébe utalja, de a választási biztos véleménye a bizott­ság döntésétől eltér, ezt az eltérő véle­ményt jegyzőkönyvbe kell foglalni. (is) A képviselőjelölt a választási eljárás során elkövetett bármely sza­bálytalanság miatt — az eljárás tar­tama alatt — panaszt tehet a válasz­tási biztosnál. A panaszt írásban, két példányban kell előterjeszteni. A választási biztos a panaszbeadvány egyik példányát intézkedés végett ha­ladéktalanul megküldi a panasz tárgya szerint intézkedésre hivatott hatóság­nak, a panaszbeadvány másik pél­dányát pedig a választási jegyzőkönyv­höz csatolja. A hatóságok a válasz­tási biztostól kapott panaszok tár­gyában soronkívül kötelesek eljárni. CÖ. §. (1) A szavazás vezetésére minden szavazókör részére szavazat­szedő küldöttséget kell alakítani. (2) A szavazatszedő küldöttségeket — legkésőbb a Választás napját meg­előző tizenkettedik napon -— a fő­szolgabíró, illetőleg a polgármester meg­hallgatása mellett, a választási bizott­ság alakítja meg. (3) Lajstromos és egyéni kerületi együttes választás (58. §. (3) bek.) céljára is minden szavazókörben csak egy szavazatszedő küldöttséget kell alakítani ; a megalakítást a lajstro­mos választókerület választási bizott­sága végzi. 61. §. (1) A szavazatszedő küldött­ség elnökből, helyettes elnökből, egy vagy két jegyzőből és ugyanannyi helyettes jegyzőből áll. Két jegyzőt és két helyettes jegyzőt a lajstromos és egyéni kerületi együttes választás­nál (58. §. (3) bek.) kell alkalmazni. Az elnök és a jegyző tennivalóit aka­dályoztatásuk esetében helyettesük végzi. (2) A szavazatszedő küldöttség elnöke, helyettes elnöke, jegyzője és helyettes jegyzője a választókerületnek olyan választója lehet, aki magyarul beszél és ír, ha pedig az illető szavazókörben tömegesen volnának magyarul nem tudók, ezek nyelvét is érti. (3) A községi (kör-) jegyző hivatali működése területén a megbízatást fe­gyelmi felelősség terhe mellett köteles elfogadni. (4) A szavaz átszedő küldöttség elnö­két, helyettes elnökét, jegyzőjét és he­lyettes jegyzőjét megbízatásukról írás­ban értesíteni kell. (5) A szavazatszedő küldöttség el­nöke és helyettes elnöke a megbíza­tásról szóló értesítés kézbesítésétől szá­mított negyvennyolc óra alatt a vá­lasztási bizottság elnöke (60. §. (2) és (3) bek.) előtt a következő esküt teszi : »Esküszöm, hogy a szavazatszedő küldöttségre ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül járok el. Isten engem úgy segéljen !«. (G) Ha az elnök, illetőleg a helyettes elnök az esküt az (5) bekezdésben meg­állapított határidőig nem teszi le vagy az eskü letételére a választási bizottság elnökétől hala£zlást nem kap, helyét azonnal mással kell betölteni.

Next

/
Thumbnails
Contents