Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

6 315. szám. nek kell tekinteni. A központi vá­lasztmány tagjaivá, illetőleg póttag­jaivá megválasztottaknak azokat kell kijelenteni, akikre a legtöbb szavazat esett. A póttagok sorrendjét a reájuk leadott szavazatok számának sorrendje határozza meg. Szavazategyenlőség esetében a tagság, illetőleg a sorrendi elsőbbség kérdésében a közgyűlés el­nöke sorshúzással dönt. (4) Abban az esetben, ha az előző bekezdés értelmében megválasztott rendes tagokon, illetőleg póttagokon felül vannak olyanok, akikre a leadott érvényes szavazatoknak legalább egy­negyed része esett, közülük — a 12. §. (2) bekezdésében megállapított tag­létszámon felül — az előbbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megvá­lasztott rendes, illetőleg póttagnak kell kijelenteni kettőt, négyet, illetőleg hatot a szerint, amint a 12. §. (2) bekezdésé­ben megállapított taglétszám tizenhat, huszonnégy, illetőleg harminckettő. (5) A választásról a megválasztotta­kat jegyzőkönyvi kivonat kézbesítésé­vel kell értesíteni. Az, aki a választást nem fogadja el, köteles ezt az elnöknek az értesítéstől számított nyolc nap alatt bejelentem. (0) A központi választmány tagjai­nak (póttagjainak) választása ellen a választást követő naptól számított ti­zenöt nap alatt panasznak van helye a m.- kir. közigazgatási bírósághoz. A panasz joga a tiszti főügyészt is meg­illeti. A közigazgatási bíróság a panasz felett — lehetőleg- a panasz beérkezé­sétől számított harminc nap alatt — soronkívül köteles dönteni. (7) A központi választmánynak az a tagja, akinek választását panasszal tá­madták meg, tagsági jogait mindaddig gyakorolja, amíg megválasztását a köz­igazgatási bíróság meg nem semmisí­tette. (8) Ha a közigazgatási bíróság az egész választást megsemmisítette, az új választást haladéktalanul meg kell tartani. Az új választás megtartásáig, ha a régi választmány megbízatása már lejárt, a halaszthatatlan tennivalókat a központi választmány elnöke végzi. 14. §. (1) A központi választmány­nak az a tagja (póttagja), aki később olyan helyzetbe kerül, amely miatt a 13. §. (1) bekezdése értelmében nem volna taggá (póttaggá) megválasztható, elveszti tagságát. (2) A tagság elvesztése kérdésében a központi választmány határoz. Hatá­rozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. 15. §. (1) Annak helyébe, aki a köz­ponti választmányi tagságot nem fo­gadta el, akinek választását a közigaz­gatási bíróság megsemmisítette, aki tagságáról lemondott, tagságát elvesz­tette (14. §. (1) bek., 17. §. (7) bek.), vagy meghalt, a sorrendben első pót­tag lép. (2) A póttagot a központi választ­mány elnöke hívja be. (3) Ha a rendes tagok létszámának kitöltésére megfelelő számú póttag már nincs, a megüresedett tagsági helyet a törvényhatósági bizottság leg­közelebbi közgyűlésén kell választás útján betölteni. Az ilyen alkalom­mal megválasztott tag megbízatása a többi tagok megbízatásának lejár­táig tart (12. §.. (3) bek.). 16. §. (1) A központi választmány tagjai működésük megkezdése előtt a következő esküt teszik : »Esküszöm, hogy a központi választ­mányra ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!«. (2) A központi választmány tagjai az esküt az elnök előtt teszik le. Az elnök az eskü letételéről jegyzőköny­vet készít. (3) Aki közvetlenül megelőzően tagja volt a központi választmánynak, az esküt nem köteles újra letenni. 17. §. (1) A központi választmány a szükséghez képest tartja üléseit. (2) A központi választmány ülései nyilvánosak. (3) Érvényes határozat hozatalára

Next

/
Thumbnails
Contents