Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

315. szám. 7 az elnökön kívül legalább négy tagnak jelenléte szükséges. (4) A központi választmány viszonylagos szavazattöbbséggel határoz.. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz. (5) A központi választmány minden üléséről a jelenlévők nevének felsorolásával, jegyzőkönyvet kell készítem, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet a törvényhatóság levéltárában kell elhelyezni és arról három nap alatt hiteles másolatot keli a belügyminiszterhez felterjeszteni. (c) Az ülések első napjáról az elnök a tagokat küíön meghívó útján értesíti. A meghívót legalább három nappal az ülések megkezdése előtt kell elküldeni és a törvényhatóság székházán való kifüggesztés útján közzé kell tenni. Rendkívül sürgős esetekben jogában áll az elnöknek a központi választmányt három napnál rövidebb határidőre is összehívni. (7) Aid két egymásután következő ülésen nem jelent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti, tagságát és a legközelebbi választásnál nem választható meg újra. Az elmaradás igazolása kérdésében a központi választmány határoz. 18. §. (1) A központi választmánynak olyan ügyekben hozott határozatai, amely ügyekben a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak helye nincs, a határozathozatalt követő tizenöt nap alatt a törvényszerűség szempontjából a belügyminiszterhez fellebbezhetők. (2) A belügyminiszter azokban az ügyekben, amelyekben közigazgatási bírósági panasznak helye nincs, a jogszabályba ütköző határozatot akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a fellebbezési határidő lejárta előtt is megsemmisítheti és amennyiben intézkedés tétele szükséges, új határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely határidő vagy határnap kitűzésében a jogszabályokat helytelenül alkalmazta és az idő rövidsége az új határozat hozatalát kizárja : a belügyminiszter a határidő vagy határnap kitűzése kérdésében érdemileg intézkedik. Második Rész. Az országgyűlési képviselőválasztók és azok névjegyzéke. III. Fejezet. Választójogosultság. 19. §. (1) Lajstromos választókerületben országgyűlési képviselőválasztójoga van annak a férfinak, aki életének 26. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte. (2) Annakj aki az 1912. évet megelőző időben született és az (1) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte. (3) Annak, aki írni-olvasni tud és az (1) bekezdésben megkívánt kellékeknek egyébként megfelel, az elemi népiskola hatodik, illetőleg negyedik osztályának elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha családfenntartó és ha : a) az 1914—-1918. évi világháborúban vitézségi érmet szerzett vagy altiszti (tisztesi) rendfokozatot ért el ; vagy b) hadirokkant (1933: VII.t.-c. 2. §. A) pontja); vagy c) a Károly-csapatkereszt -igazolt tulajdonosa (tűzharcos); vagy d) önálló iparos, vagy kereskedő ; vagy ;,/•••.'••• e) földműves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán vagy felesége földbirtokán gazdálkodik, ha

; a földbirtok kataszteri tiszta' jövedelme legalább 40 aranykorona f. vagy f) földműves, aki a saját-vagy feleségével közös földbirtokári gazdálkodik, ha a földbirtok területe legalább