Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.
Irományszámok - 1935-270
70 270. szám. hatályba léptek, ez a §. a mai napig sincsen végrehajtva, aminek főként az az oka, hogy az erre vonatkozó tárgyalások során felmerült megoldások vagy elvi szempontból voltak aggályosak vagy gyakorlatilag nem biztosították volna kellőképen az ügyvédi jóléti hozzájárulás lerovását. Az a megoldás ugyanis, amelyre a törvény szövege elsősorban utal, nevezetesen külön ügyvédi jóléti hozzájárulási bélyegek forgalomba bocsátása, aligha vezetett volna kielégítő eredményre, mert ezeknek a külön bélyegeknek az előállítása, kezelése, árusítása és elszámolása aránytalanul nagy költséggel járt volna, a hozzájárulás lerovása pedig — szankciók hiányában — egyáltalában nem lett volna biztosítva és így a várható anyagi eredmény sem állt volna arányban az előrelátható költségekkel. Az a szabályozás viszont, hogy az ügyvédi jóléti hozzájárulás — lerovás hiányában — leletezés alapján közadók módjára hajtassék be, nemcsak elvi szempontból esett volna súlyos kifogás alá, hanem gyakorlatilag is aránytalanul nagy költséget és terhet jelentett volna az állami adminisztrációra. Ezzel szemben az ügyvédi meghatalmazás céljaira szolgáló bélyeges nyomtatvány használatának kötelezővé tétele ezt az évek óta függőben lévő kérdést is minden tekintetben kielégítő módon oldja meg és ezzel megkönnyíti, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő ügyvédség jóléti intézménye : a rendkívül fontos szociális hivatást betöltő Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet feladatának fokozott mértékben meg tudjon felelni. A törvényjavaslatnak a fentiekben ismertetett kettős célját a bélyeges nyomtatvány használatának kötelezővé tétele helyett kétségtelenül ellehetett volna érni a meghatalmazás! illetéket és az ügyvédi jóléti hozzájárulást is magában foglaló külön bélyeg rendszeresítésével és annak kimondásával, hogy az ilyen bélyeggel el nem látott ügyvédi meghatalmazást igazoltnak tekinteni nem lehet. Ez a szabályozás bizonyos gyakorlati előnyöket is jelentett volna ugyan, a javaslat azonban mégis a bélyeges nyomtatvány rendszeresítése mellett foglal állást, főként azért, mert ez a visszaélések ellen sokkal nagyobb védelmet nyújt és a bíróságok és hatóságok részére is megkönnyíti annak ellenőrzését, hogy a meghatalmazási illeték és az ügyvédi jóléti hozzájárulás le van-e róva, végül mert aggályos lenne annak kimondása, hogy a meghatalmazást akkor sem lehet igazoltnak tekinteni, ha a meghatalmazáson az ügyvédi jóléti hozzájárulást is magában foglaló külön bélyeg helyett a fél a meghatalmazási illetéket rendes okirati bélyeggel rótta le. A bélyeges nyomtatvány rendszeresítésének előnye ezenfelül a külön bélyeggel szemben az is, hogy az ügyvédi meghatalmazások teljesen azonosak lesznek, ami az, iratkezelés szempontjából jelent bizonyos könnyebbséget, különösen, ha a felmerült terveknek megfelelően a meghatalmazás céljaira szolgáló bélyeges nyomtatványok színes papiroson vagy fehér papiroson, de színes szegélynyomással készülnek. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-Jioz. A javaslat 1. §-a szerint a bélyeges nyomtatvány használata csak a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásra, az ügyfél által, ügyvéd részére adott meghatalmazás esetében kötelező, más meghatalmazásra tehát a javaslat rendelkezései nem terjednek ki és ezekre a jövőben is a jelenlegi jogszabályokat kell alkalmazni. így pl. nem kötelező a bélyeges nyomtatvány használata akkor sem, ha az államkincstárt (az államvasutakat) vagy az önkormányzati testületeket vagy a közalapítványokat a törvény vagy más jogszabály szerint arra rendelt szerv, illetőleg annak — bár ügyvédi képesítésű — tisztviselője képviseli, aki — legalább is ebben a vonatkozásban — ügyvédnek nem tekinthető. Nem kötelező
