Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.

Irományszámok - 1935-268

268. szám. 61 hivatalnokainak, altisztjeinek és egyéb személyzetének egységes létszámából a közszolgálat érdeke szempontjából következő előnyt továbbra is fenn kívánja tartani úgy azonban, hogy az a nagy alkotmányjogi érdek, amely abban áll, hogy a felsőház elnöke a felsőház hivatalnokaival és egyéb személyzetével minden tekintetben maga rendelkezhessék, csorbítatlan maradjon. A 2. §. első és második bekezdésében erre nézve foglaltak összefüggenek az 1. §. első bekezdésében a felsőház költségvetéséről mondottakkal ; az ott foglaltaknak megfelelően ugyanis a felsőháznak ugyanúgy módja lesz arra, hogy a felsőház hivatalnoki és egyéb személyzetének számát, valamint fizetését költségvetésében teljes önállósággal maga állapítsa meg, mint ahogy ezt az 1885 : VII. t.-c. 16. §-a alapján a főrendiház is megtehette. Az országgyűlés mindkét háza részére szolgálatot teljesítő országgyűlési hivatalok (országgyűlési gyorsiroda, számvevőség, pénztár, könyvtár, múzeum, gazdasági és műszaki hivatal) személyzete felett a kinevezési jogot és az egyéb rendelkezési jogosítványokat a képviselőház elnöke a főrendiház működésének idejében is gyakorolta. Ezen a téren tehát az 1926 : XXII, t.-c. 46. §-a nem tartalmazott a felsőház elnöke jogkörének megállapítása szempontjából olyan korlátozást, amely a főrendiház elnökének jogkörére nézve nem állott fenn. Sem alkotmányjogi, sem célszerűségi indokok nem szólnak amellett, hogy a hatályos jog a most tárgyalt körben is alapvetően módosuljon, természetes azonban, hogy az országgyűlés mindkét háza részére szolgálatot teljesítő országgyűlési hivatalok személyzetével a felsőház elnökének közvetlenül kell rendelkeznie annyiban, amenynyiben őket a felsőház eredményes működése érdekében kell szolgálatra igénybe vennie. A 5. §-hoz. A 2.§. indokolásában kifejtettek szerint a felsőházra és elnökére a felsőház hivatalnoki és egyéb hivatali személyzetével való rendelkezés szempontjából sérelmes az 1926 : XXII. t.-c. 46. §-ának rendelkezése. Ugyanígy sérelmes azonban ez a §. más vonatkozásokban is, amidőn harmadik bekezdésében kimondja azt, hogy az országgyűlés két házának a költségvetésben megállapított mind személyi, mind dologi szükségleteire az utalványozási jogot a képviselőház elnöke gyakorolja, kivéve mindazonáltal a felsőház elnökének, alelnökeinek, háznagyának és jegyzőinek tiszteletdíját, valamint a választott felsőházi tagok közül a nem Budapesten lakók részére járó költségmegtérítést, amelyeket a felsőház elnöke utalványoz. Ezért a jelen törvényjavaslat 3. §-a — az 1. §-ban a felsőház szükségleteinek költségvetéséről szóló rendelkezéssel is összhangban — kimondani kívánja, hogy az országgyűlés mindenik házának költségvetésében megállapított összegek tekintetében az utalványozási jogot mindenik ház elnöke maga gyakorolja, vagyis tehát a felsőháznak mind személyi, mind dologi szükségleteire vonatkozóan a felsőház elnöke gyakorolja a költségvetés keretei között az utalványozási jogot. Az 1926 : XXII. t.-c. 46. §-ának negyedik bekezdése kimondotta azt, hogy az országgyűlés két házának elhelyezésére szolgáló közös épület (az Országház) kezelésével és helyiségeinek használatával kapcsolatos kérdésekben a rendelkezési jog a képviselőház elnökét ületi, a felsőház tanácskozásainak és hivatali működésének céljára szolgáló helyiségeket azonban a két ház elnöke közös egyetértéssel jelöli ki és az így kijelölt helyiségek felett a felsőház elnöke rendelkezik. Az idézett 46. §-nak ez a rendelkezése is eltérést tartalmaz a főrendiház tekintetében korábban fennállott attól a jogi helyzettől, amelynek alapja a főrendiháznak 1906. évi december hó 1. napján tartott 12. és a képviselőháznak 1906. évi december hó 10. napján tartott 74. ülésében elfogadott határozat volt. Ezekben a határozatokban az országgyűlés mindkét háza hozzájárult a két ház elnöke közt — a gazdasági bizottságok tagjaiból összehívott szúkebbkörű vegyes érte-