Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.
Irományszámok - 1935-268
62 268. szám. kezlet tárgyalásai alapján — az Országháznak akkoriban küszöbön álló átvétele következtében létrejött megállapodáshoz. Ezt a megállapodást — a most tárgyalt kérdésre vonatkozó részében — indokaival együtt a főrendiház gazdasági bizottságának az 1906—1911-i országgyűlés főrendiházi irományai közt levő 193. számú jelentése a következőkben foglalta röviden össze : »A miniszterelnök úr f. évi november hó 9-én 5.031. ein. sz. a. kelt átirata szerint az országháza 1907. évi január hó 1-én a két ház kezelésébe fog adatni. Tulajdonképpen az országház azon részének kezeléséről, hol a képviselőház van, a képviselőháznak, a másik részének kezeléséről, melyben a főrendiház van, a főrendiháznak kellene gondoskodni. Azonban ennek a monumentális, központi fűtési és világítási berendezésekkel ellátott épületnek ilyen kezelése nemcsak gazdaságos nem volna, hanem alapjában is teljesen elhibázott lenne. Minden tekintetben csakis az egységes kezelés és vezetés nyújtván biztosítékot, miután e célra a képviselőház gazdasági hivatala, pénztára és számvevősége amúgyis rendelkezésre áll, legcélszerűbbnek mutatkozik, hogy az országházát átruházott hatáskörben, a főrendiház nevében is a képviselőház vegye át, kezeléséről és fenntartásáról ugyancsak átruházott hatáskörben a főrendiház nevében is gondoskodjék és az e célra szükséges költségeket saját költségvetésébe állítsa be.« Ennek a megállapodásnak megfelelő határozatok alapján az országgyűlés épületének kezelését és használatát 1906 óta mindig kielégítően lehetett bizosítani. Semmi akadálya sincs annak, hogy ehhez a megállapodáshoz hasonlóan a jövőben a két ház elnökének mindkét ház ülésén bejelentett közös megállapodása szabályozza az országgyűlés mindkét házának elhelyezésére egyaránt szolgáló közös épület (az Országház) helyiségeinek megosztását és használatát. A 3» §. második bekezdésében ilyen értelemben javasolt rendelkezés — az 1926 : XXII. t.-c. 46. §-ának a 4. §-ban javasolt hatályon kívül helyezésével együtt —• megszünteti a felsőház szempontjából sérelmes azt a jelenlegi helyzetet, hogy az országgyűlés két házának elhelyezésére szolgáló közös épület kezelésével és helyiségeinek használatával kapcsolatos kérdésekben a rendelkezési jog a képviselőház elnökét illeti meg és a felsőház elnöke csak a felsőház tanácskozásainak és hivatali működésének céljára szolgáló azokkal a helyiségekkel rendelkezik, amelyeket erre a célra a két ház elnöke közös egyetértéssel jelölt ki. A 4. §-hoz. Ez a §. az 1—3. §. rendelkezései következtében szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza és az említett §-okban kifejtetteken felül külön indokolásra nem szorul. Az 5. §-hoz. Ez a §. a hatálybalépés felöl rendelkezik és abból a megfontolásból indul ki, hogy helyes a törvényt kihirdetése napján hatalybaïéptetni,mert ha a törvényhozás helyeseknek ismeri fel a jelen törvényjavaslatban javasolt rendelkezéseket, akkor helyénvaló a gondoskodás arról is, hogy ezek a lehető legrövidebb időn belül hatálybaléphessenek és így a felsőház jogköre már a hatálybalépés napján megfeleljen a jelen törvényjavaslatban foglaltaknak. . Budapest, 1937. évi október hó 26. napján. Darányi Kálmán s. h, m. kir. miniszterelnök. Lázár Andor s. k., ni, Mr igazságügyminiszter.
