Felsőházi irományok, 1935. V. kötet • 210-254., III. sz.
Irományszámok - 1935-220
220. szám. âô forgalom és a foglalkoztatás következtében elkerülhetetlenné vált létszámemelésnek, valamint egyes nem rendszeres illetmények emelkedésének a következménye. Az üzemek létszáma végeredményben 185 főnyi emelkedést mutat. Az állandó munkások létszáma ugyancsak az említett okokból 2.668 fővel emelkedett. A személyi járandóságok aránya az üzemek összes kiadásaiból az 1924/25. évi 29%-kal és az 1936/37. évi 24*6%-kal szemben ezúttal 23*8%. A nyugellátások előirányzata 93 mülió P-ről 3 millió P-vel 96 millió P-re emelkedett. Az emelkedés oka ugyanaz, mint ami a közigazgatás nyugellátásaival kapcsolatban előadatott. A nyugellátásban részesülők létszáma 1.124 fővel emelkedett. Itt is megjegyzi a pénzügyi bizottság, hogy az állami üzemek 96 millió P-t tevő nyugellátási terhével szemben a rendszeres állandó illetmények összege 95*8 millió P, a nyugdíjterhek aránya tehát még kedvezőtlenebb, mint a közigazgatásnál. Ez a kedvezőtlen arány az állami közigazgatás nyugdíjterhével kapcsolatban előadott indokokra vezethető vissza. A nyugellátások kiadásainak aránya az 1924/25. évi 12*8 %-kal és az 1936/37. évi 2P9 %-kal szemben ezúttal 21*6 %. A dologi (üzemi) kiadások az előző évi 200'7 millió P-ről 11*9 millió P-vel 212'6 millió P-re emelkednek. Ennek az emelkedésnek — amely egyébként teljes egészében ellensúlyozva van a nagyobb bevétellel — oka az, hogy a forgalom és a foglalkoztatás és — a postatakarékpénztárnál — a betétállomány növekedésével a kiadások emelkednek, továbbá, hogy a forgalomnövekedéssel kapcsolatban nagyobb mérvben kellett gondoskodni az államvasutaknál, valamint a posta, távirda és távbeszélőnél a felújítási kiadásokról, a mozdony és kocsipark nagyobbmérvű javítása, illetőleg a távbeszélő állomások számának emelkedése folytán. A dologi (üzemi) kiadásoknak aránya az 1924/25. évi 47*5 %-kal és az 1936/37. évi 47-4 %-kal szemben az 1937/38. évben 47*7 %. Az üzemeket terhelő államadóssági szolgálat az 1936/37. évi 15*2 millió P-ről 5*9 millió P-vel 9*3 millió P-re csökkent. Ez a csökkenés, mint már említtetett, egyes külföldi fizetési eszközök árfolyamváltozásából, főként azonban, abból adódik, hogy az 1933 : II. t.~c. alapján felvett kincstári jegykölcsönre —« a hitelezőkkel történt megállapodás alapján —• ezúttal csak kamatszolgálat irányoztatott elő. E kiadások aránya az üzemek összes kiadásaihoz viszonyítva 1924/25-ben 0*4%, 1936/37-ben 3*6% volt, 1937/38-ban pedig 2*1%. : Az üzemeknél a költségvetésbe felvett beruházások előirányzata a múlt évi 10*5 millió P-ről ÍM millió P-vel 21*6 millió P-re emelkedett. Ez a többlet a posta, távirda és távbeszélőnél túlnyomórészben a távbeszélő hálózat fejlesztésével, az államvasutaknál pedig főként a forgalmi eszközök szaporításával és síncserékkel kapcsolatos. Beruházások a postánál, az államvasutaknál és a kőszénbányászatnál vannak előirányozva. A pénzügyi bizottság megismétli az előző évi költségvetésekre vonatkozó jelentéseiben (utoljára 161. Fh. szám 6. lap) foglalt azt az észrevételt, hogy úgy állampénzügyi, mint közgazdasági okokból kívánatos volna, hogy mihelyt a viszonyok ezt lehetővé teszik, az üzemek közül azok, amelyeknél fontos okok nem szólnak az állam kezelésében való megtartás mellett, a magánvállalkozás kezeibe vitessenek át, vagy más megoldás hiányában legalább esetenként vegyes vállalatokká alakíttassanak. II. A törvényjavaslat egyes szakaszainak ismertetése : A költségvetési törvényjavaslat 1. és 2. §-a az állami költségvetésnek a fentiekben ismertetett számadatait tartalmazza a rovatokig menő részletezéssel. • • , :•:'"*
