Felsőházi irományok, 1935. V. kötet • 210-254., III. sz.

Irományszámok - 1935-220

28 220. szám. szemben 99 millió P-vel vétetett számításba. A többleteket a gazdasági helyzet javulása és az ingatlanok értékének növekedése indokolja. A fogyasztási adók bevételéből az előző évi 87*7 millió P-vel szemben 6*7 millió P-vel több, vagyis 94*4 millió P volt előirányozható. Az emelkedésből 1*9 millió P esik a szeszadóra, 0*2 millió P a söradóra, 3*6 millió P a cukoradóra, 0*9 millió P az ásványolaj adóra, 0*2 millió P a szivarkahüvely- és szivarkapapír­adóra és 0*1 millió P a vegyes bevételekre, viszont csökkenteni kellett a tapasztalati adatok alapján a gyujtószeradó előirányzatát 0*1 millió P-vel, a margarin-, mar­garinsajt-, mesterséges ételzsír- és étolajadóét ugyancsak 0*1 millió P-vel, míg a villamos fényforrások és elektroncsövek adója a múlt évivel egyezőleg irány oz­t at ott elő. A külkereskedelmi forgalom alakulása folytán a vámbevétel előirányzata 40 millió P-ről 4 millió P-vel 44 millió P-re emelkedik. A dohányjövedék bevételei 112 millió P-ről a tapasztalati adatok alapján 0*5 millió P-vel 112*5 millió P-re emeltettek. A kisebb jövedékek közül a só jövedéknél a többlet 0*2 millió P, míg a saccha­rinnál és az osztály sors játéknál az előirányzat a múlt évivel egyező. Az állami közigazgatás tárcabevételeinél 1*8 millió P emelkedés jelentkezik, ami főleg az állam részéről az utóbbi években folyósított beruházási és más kölcsö­nök törlesztéséből áll elő. Az állami üzemek költségvetésének ismertetésével kapcsolatban reámutat a bizottság arra, hogy ezeknél mind a kiadások, mind a bevételek aránylag nagyobb mérvben emelkedtek, mint a közigazgatásnál. Ez az emelkedés az üzemek forgal­mában tapasztalható javulás következménye. Miután pedig a növekvő forgalom nem emeli a kiadásokat ugyanolyan mértékben mint a bevételeket, az üzemek mérlege a múlt évinél jóval kedvezőbb képet mutat annak ellenére, hogy éppen a forgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében egyes üzemeknél ezúttal a felújí­tási kiadások és beruházások fedezetének biztosításáról jóval nagyobb mérvben történt gondoskodás, mint arra a múlt években lehetőség volt. A forgalom, a fog­lalkoztatás és a termelés emelkedése folytán az üzemek mérlege örvendetesen javult és a múlt évi 59*1 millió P-vel szemben 51*5 millió P hiányt mutat, ami 7*6 millió P-nyi, vagyis 12*8%-os javulást jelent. Az állami üzemek eredményeinek elbírá­lásánál nem hagyhatók figyelmen kívül továbbá a hazai közgazdaságnak nyújtott jelentős összegű kedvezmények, azonkívül a reájuk is nehezedő trianoni nyugdíj ­teher. Figyelembe véve az egyes üzemeknél előirányzott beruházási kiadásokat és az üzemeket terhelő nyugellátásokat is, feleslegek jelentkeznek a következő üze­meknél : a posta, távirda és távbeszélőnél.. 5*9 millió P (tavaly 4*8 millió P) a kőszénbányászatnál 0*2 » » (változatlan) az állami erdőgazdasági birtokoknál 0*2 » » (tavaly 0*1 millió P) az állami mezőgazdasági birtokoknál 0*9 » » (tavaly 0*8 millió P) a postatakarékpénztárnál 0*0 » » (változatlan) Ezzel szemben hiányt mutatnak a következő üzemek : az államvasutak 50'7 millió P (tavaly 54*2 millió P) az állami vas-, acél-és gépgyárak.... 7*6 » » ( » 10*6 » ») a selyemtenyésztés 0*4 » » ( » 0*2 » » ) A részleteket tekintve a személyi járandóságok előirányzata az 1936/37. évi 104*2 millió P-ről 1*6 millió P-vel 105*8 millió P-re emelkedett. Ez az emelkedés a

Next

/
Thumbnails
Contents