Felsőházi irományok, 1935. V. kötet • 210-254., III. sz.

Irományszámok - 1935-220

220. szám. 27 szükség annak a 45 millió P-s kölcsönnek a felvételére, amely az üzemek hiányának fedezésére az 1935/36. évi előirányzatban számításba vétetett. 2*7 millió P csökkenés a beruházási kölcsönök kamatának mérsékléséből, továbbá abból állott elő, hogy az 1933:11. t.-c. alapján a földbirtoktól és a gyáripartól felvett kincstári jegykölcsönnél a hitelezőkkel történt megállapodás alapján tőketörlesztést nem kellett előirányozni. Egyebekben az állami adósságok kiadásainak előirányzása az eddigi alapokon történt, vagyis a koronaértékre szóló, háború előtti magyar államadósságoknak ama része után irányoztatott elő a kölcsönszolgálat, amely rész a jóvátételi bizottság határozata szerint a mai Magyarországra esik. A kölcsönökből az üzemek céljaira fordított összegek szolgálata az egyes érdekelt üzemek terhére irány oztatott elő, amint az a múltban is történt. Az állami adósságok kiadásai az 1924/25. évben 12*1 %-át, az 1936/37. évben 10*6 %-át tették, az 1937/38. évben pedig 10*1 %-át teszik az állami közigazgatás kiadásainak. A békeszerződési terhek kereken 1*1 millió P összegben irányoztattak elő. Ezekre a kiadásokra ebben a költségvetésben is az eredetileg megállapított szolgálat 7*27 %-a, továbbá az átutalással járó költségek irányoztattak elő. A beruházási kiadások az előző évi 21*5 millió P-vel szemben 1*4 millió P-vel 22*9 millió P-re emelkedtek. Ez az előirányzat a dolog természeténél fogva szorosan összefügg az egyidejűleg előterjesztett külön beruházási törvényjavaslat alapján végrehajtani tervezett beruházások programmjával, amely nagyobb részben gazdasági célokat szolgál s így a költségvetésben fokozottabb mértékben kellett gondoskodni különösen a kulturális szükségletekkel és magával az állami szervezettel kapcsolatban szükséges beruházásokról. A beruházások hányada az 1924/25. évi 2-6 %-kal és az 1936/37. évi 2*7 %-kal szemben ezúttal 2-8 %. Az állami közigazgatás bevételeinek előirányzatára vonatkozólag a bizottság megállapítja, hogy azok az ország gazdasági viszonyaiban beállott javulás figyelembevételével és a tényleges eredmények körültekintő, alapos mérlegelésével, óvatos becslés alapján, a reálisan várható mértékben irányoztattak elő. Ennek következtében a közszolgáltatási bevételek az 1936/37. évi költségvetésben előirányzott 693'9 millió P-vel szemben 725*8 millió P-ben, vagyis 31*9 millió P-vel felemelt összegben állapíttattak meg. Az egyenes adók előirányzata az 1936/37. évi 221*8 P-ről 4*7 millió P-vel 226*5 millió P-re emelkedett. Míg ennek az összegnek keretében a földadó, valamint az alkalmazottak külön adójának előirányzata változatlan, a házadó előirányzata pedig a rendkívüli pótlék tervezett csökkentése következtében 3 millió P-vel kisebb, addig ezekkel szemben a társulati adó előirányzata 2 millió P-vel, a jövedelemadó előirányzata 3 millió P-vel, a vagyonadó előirányzata 0*5 millió P-vel több a gazdasági viszonyok javulására való tekintettel. Az alapadók alapján a nyilvános betegápolási pótadó előirányzata 0*6 millió P-vel, a rokkantellátási adóé pedig 0*8 millió P-vel több. A gépjármüvek közúti adója a gépkocsik számának emelkedése folytán 0*3 millió P-vel, az egyenes adókkal kapcsolatos vegyes bevételek pedig 0*5 millió P-vel emelkednek. A közszolgáltatási bevételek közül a legjelentősebb emelkedés a forgalmi adók előirányzatánál van, amennyiben ez a tétel az előző évi 109 millió P-ről 11*8 millió P-vel 1!20*8 millió P-re emeltetett. A forgalmi adók természetüknél fogva leggyorsabban reagálnak a gazdasági helyzet változásaira és az emelést az eddigi tényleges eredmények indokolják. Az illetékek előirányzata a vagyonátruházási illetékből várható 3 millió P és a fuvarozási illetéknél várható 1 millió P többlet folytán az előző évi 95 millió P-vel