Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-167
40 167. szám. értékelése képezi a biztosítás-technikai számítások feladatát. A statisztikai alapok mellett tehát, mint második számítási alap x , a kamatláb bír rendkívül fontossággal. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a számításoknál milyen kamatlábat kell alapul venni, mérlegelés tárgyává kell tenni, hogy a díjtartalékalap vagyontárgyainak hozadéka a jövőben előreláthatólag miképpen alakul. Szilárd gazdasági viszonyok mellett sem egyenlő a különböző tőkebefektetések hozadéka. A díjtartalékalap átlagos hozadékának kialakulására nézve tehát a tartalékalap fedezeti értékeit képező vagyontárgyak mikénti eloszlása is kihatással van. Egyébként pedig az egyes vagyontárgyak hozadékának mértéke is a pénzügyi viszonyok változásával különbözőképpen alakul. A díjtartalék elhelyezésénél kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok között a biztonsági szempont és a hozadék kérdése áll előtérben. Ez a két szempont érvényesült a háború előtt. A biztonsági szempont azt követeli, hogy a díjtartalék befektetései általában mentesek legyenek az értékingadozásoktól és a pénzre való vissz aválthatóság 100%-ig fennálljon. Elsőrendű pénzintézeteknél elhelyezett kamatozó követelések, a biztonság határáig adott telekkönyvileg bekebelezett jelzálogkölesönök, államadóssági és elsőrendű egyéb értékpapírok azok az értékek amelyeknél a befektetési összeg erejéig való visszaválthatósághoz fűzött biztonsági szempont érvényesül. Az ingatlanokról ez már kevésbbé állapítható meg, Bérházak értéke sokféle külső tényezőnek behatása alatt változik. A városok és városrészek fejlődése, iparosodási irányzat, a városba való bevándorlási, vagy a környékre vándorlási törekvés, különleges, időközönkénti fellépő, a pénzügyi viszonyoktól független, sokszor tömeglélektani mozzanatoktól befolyásolt kereslet, vagy kínálat, vannak kihatással- a bérházak forgalmi értékére. Építkezési túltengés, rendelkezésre álló lakásokban való túlságos kínálat, vagy lakáshiány, csökkentik, vagy emelik a bérházak forgalmi értékét. Az általános pénzügyi viszonyok a leszámítolási kamatlábra, a betéti kamatlábra, az értékpapírok árfolyamára és általában a könnyen realizálható befektetési értékek hozadékára automatikus kihatással vannak, és ha a most említett vagyontárgyak hozadékának alakulása révén az ingatlanok tényleges hozadékán keresztül ezek értékére kihatással is vannak, ez a kihatás nem automatikus és az érintett, a forgalmi értékekre kihatással lévő mozzanatok érvényesülése mellett történik.Németországban a háború előtt az életbiztosító vállalatok a díjtartalékokat elsősorban jelzálogkölcsönökben helyezték el. Ingatlanok vagy egyáltalában nem vagy csak egészen elenyészően jöttek számba. Magyarországon a kereskedelmi törvény nem tette lehetővé a díjtartalékoknak ingatlanokban való elhelyezését. A kereskedelmi törvény rendelkezésének megállapításánál véleményünk szerint azoknak a körülményeknek mérlegelése hatott döntően, amelyeket az ingatlanok értékalakulására nézve röviden említettünk. A magánbiztosító vállalatoknál a pénz értékének stabilizációja utáni időkben az életbiztosítások megkötésénél a szerződő felek részéről az értékállóságra való törekvést is látjuk. Ez a törekvés leginkább abban jut kifejezésre, hogy a pénz értékállósága dacára is nem hazai pénznemre, hanem inkább idegen pénznemre kötötték meg a biztosításokat. A biztosított felek úgy vélték, hogy az idegen pénznemekben való szerződéskötéssel a biztosítási gondolat megvalósításán túlmenően az esedékessé váló biztosítások értékállósága a belföldi pénznem esetleges újabb értékhullámzásától függetlenül is biztosítva van számukra. A biztosító vállalatok is nemcsak azért, hogy a biztosított felek szerződésében kifejezésre jutó gondolattal egy vonalon haladjanak, hanem a díj tartalék vagyontárgy aknák az inflációs időkben való teljes elértéktelenedésére emlékezve, olyan vagyontárgyakban törekedtek elsősorban elhelyezni a díjtartalékot, amely vagyontárgyak az inflációs
