Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-167
14 167. szám. ságba kiküldött tagok töltik be. A bizottságban az ügyet, szavazati jog nélkül az ügyvezető igazgató, vagy helyettese adja elő. A bizottság az elnökön felül legalább két tag részvételével tart ülést, a tárgyalásban és a határozathozatalban a munkaadói és gazdatiszti érdekeltségekhez tartozó bizottsági tagoknak egyenlő számban kell részt venniök. Határozatait a bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. (3) Az ülés határnapjáról az érdekelteket a lehetőséghez képest értesíteni kell, az érdekeltek az ülésen személyesen megjelenhetnek vagy magukat ügyvéddel vagy az 1911 : 1. törvénycikk 95. §-ában megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik. Az érdekelt (képviselője) az ülésen felszólalhat Az érdekelt távolmaradása az ügy elintézését nem gátolja. A megjelenés és képviseltetés költségeit az érdekeltek maguk viselik. (4) A munkaadó köteles annak az alkalmazottjának, aki a bizottság tagja, ebből előálló kötelességeinek teljesítését lehetővé tenni és ebben való akadályoztatását kerülni. A munkaadó a szolgálati viszonyt nem bonthatja fel abból az okból, hogy alkalmazottja a bizottságban kapott tisztségével járó kötelességeit teljesíti, vagy jogait gyakorolja. (5) A bizottsági tagság tiszteletbeli és díjazással nem jár, a tagsági kötelességek teljesítésével felmerülő készkiadásokat azonban az Intézet a földmi vei ésügyi miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megállapított módon és mértékben megtéríti. 6. Eljárási rendelkezések, 24. §. (1) Elsőfokon az Intézet ügyvezető igazgatója határoz azokban az ügyekben, amelyeknek tárgya az intézetnek a jelen törvényben szabályozott biztosítási jogviszonyon alapuló valamely kötelezettsége, illetőleg joga (így különösen a biztosítási kötelezettség megállapítása, biztosítási díj kirovása, szolgáltatások folyósítása ügyében). A határozat (fizetési meghagyás) ellen a központi igazgatóság gazdatiszti biztosítási bizottságához felszólalást adhat be az, akinek jogát vagy jogvédte érdekét a határozat érinti (érdekelt). A felszólalásban előadott kérelemnek az ügyvezető igazgató is eleget tehet. A gazdatiszti biztosítási bizottság határozata ellen mind az érdekelt, mind az ügyvezető igazgató a társadalombiztosítási bírósághoz fellebbezéssel él hét. (2) A felszólalási, illetőleg a felleb bezési határidő a határozat kézbesítésétől számított 15 nap. A felszólalási határidő elmulasztása esetében az 1929: XXX. törvénycikk 51. §-ának, a fellebbezési határidő elmulasztása esetében pedig az 1932 : IV. törvénycikk 17. §-ána j lc rendelkezései szerint igazolást lehet kérni. (3) Az intézeti jogerős határozatok ellen az 1929 : XXX. törvénycikk 52. §-ának megfelelően újrafelvételi kére lemnek van helye. 25. §. (1) Az intézeti határozatokat kézbesíteni kell az érdekelteknek, az ügyvezető igazgató határozata ellen beadott felszólalásra hozott határozatot ezenfelül az ügyvezető igazgatónak is. (2) Magánfelek részére határozatokat térti ve vénnyel kell kézbesíteni. A munkaadónak kézbesítés postai költsége a munkaadó terhére felszámítható. Egyebekben a közigazgatási kézbesítés szabályai irányadók. 26. §. (1) Az e törvényben szabályozott biztosítási jogviszonyon alapuló perek, a biztosított és a munkaadó között a biztosítási díj levonásából eredő perek, úgyszintén a járuléktartalék (díjtartalék) átutalása tárgyában (9. §.) keletkezett perek a társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartoznak. A perekben kizárólag illetékes a budapesti központi kir. járásbíróság, kivéve
