Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-167

167. szám. 15 a biztosítási, díj levonásából eredő pereket, úgyszintén a biztosítási díj összege tárgyában kelétkezett pereket, amelyekben az 1911 : I. törvénycikk szerint illetékes bíróság jár el. (2) A társadalombiztosítási bíróság az (1) bekezdésben említett perekben minden esetben ülnökök közreműködése néJkül jár el. A peres és végrehajtási eljárásra egyebekben a társadalombiztosítási bíráskodásról szóló 1932 : IV. törvénycikk IV., V. és VI. címeinek a rendelkezései irányadók. (3) Az 1932: IV. törvénycikk 45. §-ában megállapított illetékmentesség az e törvényben szabályozott biztosítási jogviszonyokon alapuló perekre vonatkozóan is mind az Intézet, mind a másik fél javára kiterjed. 27. §. Az e törvény alapján járó biztosítási díjat és járulékait jogerős intézeti, illetőleg bírósági határozat alapján közadók módjára kell behajtani. A köz adók kezeléséről szóló törvényes rendelkezések irányadók a biztosítási díj és járulékai biztosítására, elévülésére és visszafizetésére is. 28. §. A földmívelésügyi miniszter az intézeti eljárásra vonatkozóan rendelettel részletes eljárási szabályokat állapíthat meg. 7. Büntető rendelkezések. 29. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő a munkaadó 1. ha a 3. §-ban szabályozott bejelentést elmulasztja, vagy ha abban szándékosan valótlan adatot ad elő ; 2. ha a kötelező biztosítási díjnak olyan részletével, amelyet a gazdatiszttől levont, a levonást követően 15 napot meghaladó késedelembe kerül. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e §-ban meghatározott kihágások miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 8. Vegyes rendelkezések. 30. §. (1) Az Intézet gazdatiszt! biztosítási ágának keretében öregség, rokkantság és halál esetére biztosítási kötelezettség alá esnek a mezőgazdaság és erdei termelés, az állattenyésztés, a halászat, a kert- és szőlőművelés, a selyemtenyésztés és a méhészet körébe tartozó vagy túlnyomórészben ezeknek ügyeit intéző egyesületeknél alkalmazott tisztviselők is. Az ilyen tisztviselők tekintetében az 1928 :XL. törvénycikkben szabályozott öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási kötelezettség a jelen törvény hatálybalépésének napján megszűnik s azok járuléktartalékait a megszűnéstől számított három hónapon belül a 9. §. értelmében az Intézethez át kell utalni. (2) A jelen törvény rendelkezéseit az (1) bekezdésben említett egyesületi tisztviselők tekintetében értelemszerűen kell alkalmazni. 31. §. Az 1900 : XVI. törvénycikk 35. §-ának második bekezdésében megállapított illetékmentesség a gazdatiszti nyugdíjbiztosítási ágra is kiterjed. 32. §. Hatóságok és hivatalok az Intézet törvényszerű megkereséseinek eleget tenni és azt támogatni tartoznak. 33. §. Csőd esetében az e törvény értelmében kötelező biztosítási díjtartozásokat az 1881 : XVII. törvénycikk 60. §-ának 3. pontjában felsorolt követelésekkel egyenlő sorban kell kielégíteni. 34. §. Az állam a gazdatiszti biztosítási ág kiadásaihoz az Intézetnek évi hozzájárulást ad, amelynek összegét évről-évre az állami költségvetésben kell megállapítani. 35. §. (1) A gazdatiszti biztosítási ágra vonatkozóan évenkint külön eredményszámlát és mérleget kell készíteni. (2) A biztosítási ág bevételeiből a következő alapokat kell létesíteni: a) díjtartalékalap,