Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-167

167. az esedékességtől számított egy év alatt elévül. (3) A járadékszerű szolgáltatás folyósítása iránti kérelem előterjesztésétől számított egy évet megelőző időre folyósításnak nincs helye. Ha azonban a jogosultat a kérelem előterjesztésében akaratán kívül fekvő ok akadályozta és a kérelmet az akadály megszűnésétől számított három hónap alatt előterjeszti , az akadályoztatás tartamát az egy évbe nem lehet beszámítani. (4) A járadékszerű szolgáltatás szünetel azalatt az idő alatt, amíg az igényjogosult egy hónapot meghaladó szabadságvesztésbüntetését tölti. Öregségi vagy rokkantsági nyugdíj szünetelésének idejére azonban az özvegyi nyugdíjnak, illetőleg a nevelési segélynek megfelelő összegű segélyben kell részesíteni a nyugdíjasnak azokat a hozzátartozóit, akik a nyugdíjas halála esetén ilyen szolgáltatást igényelhetnek. 20. §. (1) Az intézettől járó szolgáltatások át nem ruházhatók, el nem zálogosíthatok, le nem foglalhatók, azokkal szemben beszámításnak helye nincs, azokról az igényjogosult sem részben, sem egészben le nem mondhat. Közadók miatt vezetett végrehajtás esetében a végrehajtás alóli mentesség tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. (2) Az előző bekezdés rendelkezése a biztosítottal szemben tartás címén érvényesített követelésekre csak a szolgáltatások összege felének erejéig vonatkozik. 21. §. (1) Az, aki az Intézettől járó szolgáltatásra igény jogosultságát érvényesíteni kívánja, köteles az annak megállapításához szükséges adatokat az Intézet rendelkezésére bocsátani, rokkantsági nyugdíj igénylése esetében ezenfelül magát az elrendelt orvosi vizsgálatnak vagy gyógyintézeti megfigyelésnek alávetni. (2) Ha az igénylő az (1) bekezdésben említett valamely kötelességét felhívás ellenére sem teljesíti, az Intézet szám. 13 az igényjogosultság tekintetében a határozathozatalt függőben tarthatja. Ennek következményeképpen az igénylő mulasztásának idejére járadékszerű szolgáltatást abban az esetben sem követelhet, ha igény jogosultságát utóbb megállapították. 5. Szervezeti rendelkezések. 22. §.(1) Az 1900 : XVI. törvénycikk 25. §-ának első és második bekezdése akként módosul, hogy a helyi bizottságok a központi igazgatóságba tagot nem küldenek, hanem az Országos Mezőgazdasági Kamara a tíz kataszteri holdat meghaladó birtokkal rendelkező birtokosok érdekeltségi csoportjaiból együttvéve két tagot, a munkavállalói (első) érdekeltségi csoportból négy tagot, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Magyar Földbérlők Országos Szövetsége tagjaik sorából egy-egy tagot, végül a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete tagjai sorából négy tagot küldenek. Ha a tagküldő egyesületek valamelyike megszűnik, a földmívelésügyi miniszter jelöli ki a helyette tagküldésre jogosult érdekképviseleti szervet. (2) A tagküldést visszavonni nem lehet. A kiküldetés a központi igazgatóság megbízatásának lejárta előtt akkor sem veszti hatályát, ha a kiküldő egyesület megszűnik. 23. §. (1) Az ügyvezető igazgatónak a gazdatiszti biztosítási ág körében hozott határozatai ellen beadott felszólalások elbírálása céljából a központi igazgatóság kebelében gazdatiszti biztosítási bizottságot kell alakítani. (2) A központi igazgatóság gazdatiszti biztosítási bizottsága elnökből és nyolc tagból áll. Elnökét a földmívelésügyi miniszter a földmívelésügyi minisztérium szakelőadói közül jelöli ki. A bizottság négy tagját a központi igazgatóság választja munkaadó tagjai sorából, a bizottság további négy tagsági helyét pedig a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete által a központi igazgató-