Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

174. szám. 143 is, előzetes letartóztatást vagy vizs­gálati fogságot rendelt el, tekintet nélkül arra, hogy jogerős-e a határozat Vagy nem ; 3. ha az ügyvéd ellen a kir. bíró­ság, ideértve a katonai büntetőbíró­ságot is, nyereségvágyból vagy az állam és a társadalom törvényes rendje ellen elkövetett vagy olyan bűntett vagy vétség miatt, amely hivatalvesz­téssel vagy a viselt hivatal vagy állás elvesztésével jár, bűnösséget megálla­pító ítéletet hozott, tekintet nélkül arra, hogy az ítélet jogerős-e vagy nem; 4. ha az ügyvédet az elsőfokú fe­gyelmi bíróság az ügyvédségtől el­mozdításra ítélte, tekintet nélkül arra, hogy az ítélet jogerős-e vagy nem, A felfüggesztést a közvádló indítvá­nyára akkor is el lehet rendelni, ha az az eset körülményeinél fogva egyéb okból szükségesnek mutatkozik. A felfüggesztett ügyvéd a felfüg­gesztés tartama alatt semmiféle ügy­védi működést (75. §.) nem fejthet ki és a kamara önkormányzatában (39. §.) nem vehet részt. A felfüggesztést elrendelő határozat feljegyzésére és közlésére a 114. §. utolsó bekezdésének rendelkezése irány­adó. 148. §. A kamara fegyelmi bírósága által elrendelt felfüggesztés rendsze­rint az ügy érdemi részében hozott határozat jogerőre emelkedéséig ha­tályos s a felfüggesztés esetleges meg­szüntetése kérdésében a kamara fe­gyelmi bírósága rendszerint az ügy érdemét eldöntő határozatában ren­delkezik. Indokolt esetben a fegyelmi bíróság a felfüggesztést megszünteti és ebben a tárgyban az ügy érdemé­ben történő döntés előtt is vagy az ügy'érdemében történő döntéskor kü­lön végzésben is határozhat. A felfüggesztés megszüntetését az ügyvédek névjegyzékébe fel kell je­gyezni. A felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat közlése tekinteté­ben a 114. §. rendelkezése megfelelően irányadó. 149. §. A felfüggesztést elrendelő határozat ellen a terhelt, a megtagadó és megszüntető határozat ellen a köz­vádló felfolyamodással élhet; a köz­vádlónak a megszüntető határozat ellen bejelentett felfolyamodása ha­lasztó hatályú. A felfolyamodás tár­gyában a m. kir. Kúria ügyvédi ta­nácsa haladéktalanul köteles határozni. 5/Felügy el eti intézkedések. 1. Az ügyvédi kamara felügyelete az ügyvédek felett 150. §. Az ügyvédi kamara elnöke az ügyvédet az ügyfél panasza vagy a hatóság feljelentése alapján határ­idő kitűzésével igazoló nyüatkoz át­tételre hívhatja fel. Az ellen az ügyvéd ellen, aki a nyilatkozattételt a kitűzött határidőben alapos ok nél­kül elmulasztja, a kamara választmá­nya kétszáz pengőig terjedhető pénz­bírságot szabhat ki. Erre az ügyvédet a felhívásban figyelmeztetni kell. 151. §. Azt az ügyvédet, aki hiva­tásából folyó kötelességét kisebb mu­lasztással, rendetlenséggel vagy egyéb módon szegi meg, de fegyelmi vétség (109. §.) megállapítására nincs alap, az ügyvédi kamara választmánya meg­hallgatása után szóbeli figyelmeztetés­ben, súlyosabb vagy indokolt esetben írásbeli megintésben részesítheti. A kamara választmányának írásbeli megintést tartalmazó határozata ellen felfolyamodásnak van helye a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához. 2. A bíróság vagy a közigazgatási ható­ság intézkedései. 152. §. Az ügyvéd ellen a jelen tör­vény 79., 80. és 95. §-ában megha­tározott kötelesség megszegése miatt emelt panasz tárgyában az a kir. tör­vényszék jár el, amelynek területén lakik az az ügyvéd, aki ellen a panasz irányul. Amennyiben a kir. törvényszék a kötelességmulasztást megállapítja, az

Next

/
Thumbnails
Contents