Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

144 174. szám. ügyvédet — szükség esetében megfelelő bírság kiszabásával — a jelen törvénynél fogva őt terhelő kötelesség teljesítésére szorítja. Az eljárást az igazságügy miniszter rendeletben szabályozza. Ha a kötelességszegés egyszersmind fegyelmi vétséget vagy büntetendő cselekményt alkot, a jelen §-on alapuló eljárástól függetlenül fegyelmi, illetőleg bűnvádi eljárásnak van helye. 153. §. A bíróság vagy a közigazgatási hatóság tíz pengőtől kétszáz pengőig terjedhető bírságot szabhat ki az ügyfél képviseletében eljáró ügyvédre : 1. ha az ülésen vagy az ügy tárgyalásakor sértő kifejezést használ, vagy 2. ha ismételt figyelmeztetés után olyan magaviseletet tanúsít, amely a rend és tisztesség követelményeibe ütközik. A határozat ellen a jogszabályok megfelelő rendelkezései értelmében van helye fellebbvitelnek. A jogerős határozattal kiszabott bírság behajtása iránt a kiszabó bíróság vagy közigazgatási hatóság hivatalból intézkedik és a befolyt összeget kiszolgáltatja annak az ügyvédi kamarának, amelynek névjegyzékébe az illető ügyvéd be van jegyezve. A bíróság vagy a közigazgatási hatóság bírságot kiszabó határozatát közli azzal az ügyvédi kamarával, amelynek tagjai közé az ügyvéd be van jegyezve ; közölnie kell továbbá a bíróságnak vagy a közigazgatási hatóságnak a kamarával az ügyvéd olyan beadványának másolatát, amelyben az ügyvéd a hatóságot, tagját vagy közegét sértő kifejezést használ. Az, hogy a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a jelen §. alapján rendbüntetésül bírságot szabott ki, nem érinti az ügyvédnek az általános szabályok szerint fennálló . esetleges fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét, ügyvéddel szemben azonban az 1879 : XL. t.-c. 46. §-ában meghatározott kihágás miatt eljárásnak nincs helye. A jelen §. rendelkezései nem érintik az 1911 :

1. t.-c. 213. §-ának, az 1896 : XXXIII. t.-c. 299. §-ának, valamint az 1912: XXXIII. t.-c. 268. §-ának rendelkezéseit. Második rész. A helyettes ügyvédekre és az ügyvédjelöltekre vonatkozó rendelkezések. 1. A helyettes ügyvédekre vonatkozó rendelkezések. 154. §. A jelen törvény 109—153. §-aiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a helyettes ügyvédek tekintetében is. 2, Az ügyvédjelöltekre vonatkozó rendelkezések. 155. §. A jelen törvény 109—153. §-aiban foglalt rendelkezéseket az ügyvédjelöltek tekintetében az alábbi 156. és 157. §-okban meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. 156. §. Az ügyvédjelölttel szemben a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki: 1. feddés, 2. az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlat idejének meghosszabbítása három hónaptól egy évig terjedő idővel, 3. törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből. 157. §. A 156. §. 2. pontjában meghatározott fegyelmi büntetés végrehajtásának részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg. Azt az ügyvédjelöltet, akit fegyelmi büntetésből töröltek az ügyvédjelöltek névjegyzékéből, a törlés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül sem az ügyvédjelöltek, sem az ügyvédhelyettesek névjegyzékébe nem lehet felvenni. A törlést rendelő határozatot közzé kell tenni a hivatalos lapban és közölni kell valamennyi ügyvédi kamarával.