Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

138 174. szám. zül három évi időszakra nevezi ki, legalább felerészben az ügyvédi kamarák által kijelölt ügyvédek közül. Határozathozatalnál a tanács az elnökön felül három kúriai bíróból és három kinevezett ügyvédtagból alakul. A tanács tagjait esetenkint a tanács elnöke hívja meg. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsába a budapesti ügyvédi kamara húsz ügyvédet," a többi ügyvédi kamara háromhárom ügyvédet jelöl ki. A kijelölendő tagok számát az igazságügyminiszter rendelettel módosíthatja. A tanács tagjává az igazságügyminiszter legalább húsz ügyvédet nevez ki, mégpedig aképpen, hogy mind a kamarák kijelölései alapján kinevezett, mind a többi ügyvédtagok kétötödrészben Budapesten lakó ügyvédek legyenek. A Budapestről elköltözött ügyvéd helyett más budapesti tagot kell kinevezni. Az az ügyvéd, aki a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának tagja, nem lehet egyidőben tagja az ügyvédi kamara választmányának, sem az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának ügyvédtagjaira ebben a minőségükben a felelősség, fegyelmi eljárás, el mozdíthatatlanság, bírói függetlenség es a Tianács körén belül az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében, valamint abban a tekintetben, hogy érdekeltség okából mely ügyek elintézésében nem vehetnek részt, a m. kir. Kúria ítélőbíráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának ülésein résztvevő azokat az ügyvédtagokat, akik nem laknak Budapesten, útiköltség és napidíj illeti meg. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben felmerülő vitás elvi kérdéseket a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának teljes ülésében kell eldönteni. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az igaz ságügy miniszter " rendeletben állapítja meg. Vádképviselet. Közvád. 122. §. Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságánál a köz vádló tennivalóit rendszerint a kamara ügyésze látja el. A fegyelmi eljárásra hivatott ügyvédi kamara (134. §.) székhelyén lévő kir. ügyészség a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat megtekintheti, az eljárásban a kamara ügyésze mellett önállóan részt vehet s a vád képviseletében ugyanaz a jogkör illeti, mint a kamara ügyészét (közvádló). A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsánál a közvádló tennivalóit a koronaügyész látja el.^ Magánvád. 123. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását a jogaiban sértett magánfél amiatt kéri, hogy a terhelt ügyvédi tisztéből folyó kötelességeit gondatlanságból súlyosan vagy szándékosan megszegte, (109. §. 1. pont) és a közvádló a fegyelmi vétség megállapítására nem lát alapot (134. §.), erről a kamara a magánfelet azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy az értesítés vételétől számított tizenöt nap alatt szabályszerűen meghatalmazott ügyvéd által képviselve a kamara fegyelmi bíróságánál indítványozhatja a fegyelmi eljárás elrendelését. A magánfél az ügyvédi kamarától kérheti, hogy részére a magánvád képviseletére ügyvédet rendeljen ki. Ha a magánfél indítványára a kamara fegyelmi bírósága elrendeli a fegyelmi eljárást, a magán vádló jogai és kötelességei tekintetében a köz vádlóra vonatkozó rendelkezések irányadók, a magánvádlót azonban nem illetik meg a kir. ügyészségnek közhatósági jellegéből folyó jogai. Ha a kamara fegyelmi bírósága a magánfél indítványára nem rendeli el a fegyelmi eljárást, erről a magánfelet értesíti.