Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

174. szám. 13 9 A feljelentő magánfelet a tárgyalásra akkor is meg kell idézni, ha a vádat a • köz vádló képviseli; a közvádlót pedig a tárgyalás határnapjáról akkor is értesíteni kell, ha a tárgyalást a kamara fegyelmi bírósága a magánfél indítványára tűzte ki; a köz vádló a vád képviseletét ily esetben is átveheti. A köz vádló meg nem jelenése a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Amennyiben a magánfél a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy ügyvéddel nem képviselteti magát, a bíróság úgy tekinti, mintha a magánvád képviseletétől elállott volna; erre a feljelentő magánfelet az idézésben figyelmeztetni kell. Ha a közvádló a tárgyaláson a terhelt felmentését indítványozza, a magánfél jelenlevő képviselője átveheti a vád további képviseletét s az eljárás folytatása vagy a bizonyítás kiegészítése iránt indítványt tehet. Illetékesség. 124. §. A fegyelmi eljárásra rendszerint annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, amelynek névjegyzékébe a terhelt a feljelentés idején be van jegyezve, a jogaiban sértett magánfél kérelmére azonban annak a kamarának fegyelmi bírósága is eljárhat, amelynek névjegyzékébe a terhelt a fegyelmi vétség elkövetésekor be volt jegyezve. Illetékességi összeütközés esetében a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa dönt. Nem akadálya az eljárásnak az, hogy a terheltet az ügyvédek névjegyzékéből törölték — kivéve a törlésnek az 57. §. 2. és 3. pontjában meghatározott eseteit (116. §., 117. §. első bekezdés), vagy hogy a terhelt már nincs bejegyezve az ügyvédek névjegyzékébe. Ha a terheltet az ügyvédek névjegyzékéből törölték és a terhelt nincs bejegyezve egyik ügyvédi kamara névjegyzékébe sem, a fegyelmi eljárásra annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, amelynek névjegyzékébe a terhelt legutóbb be volt jegyezve. Bíróküldés, kizárás, mellőzés. 125. §. A bíróküldésre, továbbá a fegyelmi tanács tagjainak és a kamara ügyészének kizárására és mellőzésére nézve az 1896 : XXXIII. törvénycikkbe iktatott bűnvádi perrendtartás (Bp.) és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. A kamarai fegyelmi bíróság tagjainak, valamint a kamarai ügyésznek mellőzése tárgyában a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa határoz. A bíróküldés kérdésében a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa határoz. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa helyett más bíróságot nem lehet kiküldeni. Fegyelmi bíráskodás az ügyvédi kamara önkormányzatának felfüggesztése esetében. 126. §. Abban az esetben, ha az igaz ságügy miniszter az ügyvédi kamara önkormányzatát a 43. §. rendelkezése alapján felfüggesztette, a felfüggesztés tartama alatt a fegyelmi bíráskodást elsőfókori annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága gyakorolja, amelyet a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa fegyelmi bíróságul {119. §.) kijelöl. 5. Fegyelmi eljárás. Általános rendelkezések. 127. §. A fegyelmi eljárásban az alábbi 128—146. §-okban foglalt rendelkezésekkel nem szabályozott kérdésekben a Bp. és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből vagy a fegyelmi eljárás természetéből más nem következik. 128. §. A terhelt személyes szabadságát korlátozó rendelkezésnek fegyelmi eljárásban nincs helye. Ha a fegyelmi eljárásban szükségessé vált a terhelt testi vagy elmebeli állapotának szakértői megvizsgálása, a kamara fegyelmi bírósága a kamara 18*