Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

130 174. szám. IN. fejezet. Az ügyvéd jogai és kötelességei. 75. §. Az ügyvédnek joga van az ország bármely bírósága és f

hatósága előtt ügyfelet képviselni, más részére beadványt vagy okiratot szerkesztem. Az előző bekezdés rendelkezése nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek a katonai büntetőbíráskodásban a terhelt, a sértett és a magánpanaszos képviseletére vonatkoznak. Az ügyvédet ügyfele képviseletében törvényeinkben meghatározott keretben szólásszabadság illeti meg. 76. §. Az ügyvéd akkor, amikor az ügyvédek névjegyzékébe először felveszik, az ügyvédi kamara választmánya előtt ügyvédi esküt tesz, amelynek szövege a következő : »Én . . . esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország Királyához (Kormányzójához) hű leszek ; ügyvédi tisztemben az ország törvényei, szokásai és egyéb jogszabályai értelmében híven, pontosan és lelkiismeretesen fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen.* 77. §. Az ügyvéd köteles a képviselet elvállalásakor a fél által közölt tényállást írásba foglalni (tényvázlat), azt a féllel aláíratni, illetőleg kézjegyével elláttatni s a tényvázlatra rávezetni, hogy annak alapján a fél érdekében milyen jogcselekmények elvégzését indítványozza s hogy azok elvégzése, amenynyiben a tényállás a valóságnak megfelel s az ellenérdekű fél sem hoz fel előre számításba nem vehető körülményt — per esetében pedig a per esetleges kedvezőtlen kimenetele — a félre nézve hozzávetőlegesen mekkora anyagi megterhelést jelenthet. Az ügyvéd köteles erről saját aláírásával ellátott másodpéldányt a félnek átadni. Az ügyvéd köteles az elvállalt ügyekben esküjéhez híven eljárni és a képviselt fél érdekében minden szükséges tennivalót lelkiismeretes pontossággal elvégezni. Köteles ügyfelét az ügy állásáról az ügyfél kívánságához képest, de enélkül is az ügyben felmerült minden lényeges körülményről tájékoztatni; az ügyfél esetleges külön utasítását írásba foglalni, azt az ügyféllel aláíratni, illetőleg kézjegyével elláttatni. Köteles az ügyvéd a képviselet céljából vele közölt vagy az általa képviselt ügyre vonatkozóan ügyvédi működése folytán egyébként tudomására jutó tényeket titokban tartani, kivéve, ha a fél vagy törvényeink rendelkezése a titoktartás kötelessége alól felmenti. 78. §. Az ügyvéd köteles minden ügyben ügyvédi könyveket, mégpedig feljegyzési könyvet és főkönyvet, vagy feljegyzési könyvet és ügylapokat (kartotékot) vezetni, amelyekben az ügyben végzett minden cselekmenyét, kiadását, az ügyiéitől vagy az ügyre vonatkozóan mástól bármily címen felvett pénzt vagy más értéket fel kell tüntetni. A titoktartás az előző szakasz keretében az ügyvédi könyvekre is kiterjed. 79. §. Az ügyvéd köteles az egyes ügyekben kezeihez jutott pénzt vagy egyéb értéket híven őrizni, az ügyféltől átvett pénzről vagy egyéb értékről elismervényt adni. Ha az ügyfél részére pénz vagy egyéb érték folyik be kezeihez, köteles erről az ügyfelet haladéktalanul értesíteni és köteles a pénzt vagy egyéb értéket az ügyfél utasítása szerint kiszolgáltatni. Ez a rendelkezés nem érinti a 102—104. §-ok rendelkezéseit. 80. §. Az ügyvéd köteles az ügyféltől átvett vagy az ügyfelet illető egyéb iratokat híven megőrizni, az átvételről az ügyfél kívánságára átvételi elismervényt adni és az iratokat az ügy befejezése vagy a megbízás teljesítése vagy megvonása után, — amennyiben bírósági vagy hatósági irathoz nem csatolták —- az ügyfél kívánságára, rendszerint eredetiben, kiszolgáltatni. Az iratok kiszolgáltatá-