Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

124 174. szám. hiány miatt nem rendelték el, vagy akivel szemben a csődöt vagyonhiány miatt megszüntették, mindaddig, amíg nem igazolja azt, hogy a csődnyitást kérő hitelezők követelése, illetőleg a bejelentett követelések kiegyenlít­tettek ; 5. aki ellen büntetőbírósági eljárás van folyamatban bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen, vagy a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó nyereségvágyból elkövetett vagy olyan vétség miatt, amely hivatalvesztéssel büntetendő, vagy akit a kir. járásbíró­ság hatáskörébe tartozó nyereségvágy­ból elkövetett vétség miatt nem jog­erősen elítéltek ; 6. aki hivatalvesztés (1878 : V. t.-c. 05. §.) vagy az ügyvédség elvesztését (1878.: V. t.-c. 484. §.) kimondó jog­erős büntetőbírói ítélet vagy felfüg­gesztést vagy elmozdítást (115. §.) kimondó fegyelmi bírói ítélet hatálya alatt vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határo­zat (147. §.) hatálya alatt áll, felfüg­gesztés esetében a felfüggesztés tar­tama alatt ; 7. aki valamelyik ügyvédi kamara névjegyzékébe előző felvétel alapján be­jegyzett ügyvédi minőségében kamarai tagsági díj vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulék fize­tése tekintetében őt terhelő kötelezett­ségének a felvételi kérelem előterjesz­tése előtt nem tett eleget. Az 1. pont rendelkezése nem vonat­kozik arra, aki a felvétel kérése előtt valamelyik ügyvédi kamarában az ügy­védek névjegyzékébe már be volt jegyezve. Ha ügyvédet miniszteri, államtitkári vagy főispáni állásra neveznek ki s en­nek folytán törölték a kr.mara tagjai közül, ez a körülmény állásának meg­szűnése után nem akadályoz za a ka­mara tagjai közé felvételét, amennyi­ben az ilyen ügyvéd említett állásának megszűntétől számított három hónap alatt a kamara tagjai közé felvételét kéri. A felvétel tárgyában eljáró bizottság, 47. §. A felvétel tárgyában bizottság határoz, amelynek elnöke az ügyvédi kamara elnöke, tagjai az elnökön felül a kamara választmánya által titkos szavazással, három évenkint három évre választott öt kamarai tag, azon­felül az ügyvédi kamara titkára (fő­titkára) és ügyésze (főügyésze). A bizottság évenkint kétszer — január és július havában — tart ülést. Január hónap folyamán ama kérelmek tárgyában határoz, amelyek a meg­előző év második felében, július hónap folyamán pedig ama kérelmek tár­gyában határoz, amelyek az óv első felében érkeztek a bizottsághoz. A felvétel joghatálya január, illető­leg július hó első napjával kezdődik. A bizottság rendszerint a kamara tit­kárának (főtitkárának) indítványa alapján határoz ; az elnök azonban az ügy előadásával más tagot is meg­bízhat. A határozat az indítvány ér­telmében létrejött, ha a bizottság tagjainak többsége az indítvány mellett szavazott. A 46. §. első bekez­désének 2. pontjában említett javaslat esetében határozat hozatal előtt meg kell várni, hogy az igazságügyminiszter a kamara javaslatára a felvételhez engedélyt adott-e. A határozatot az ügyre vonatkozó iratok megküldésével közölni kell az ügyvédi kamara székhelyén levő kir. ügyészséggel is. A bizottság ügyvitelének részletes szabályait az igazságügy miniszter ren­deletben, állapítja meg. 48. §. A bizottság (47. §.) a jelen törvény 45. §-ában meghatározott kel­lékek hiánya vagy a 46. §-ban felsorolt valamely kizáró ok fennforgása ese­tében, úgyszintén abban az esetben, ha a felvételt kérő a felvétel kérésekor a 66. §-ban említett foglalkozást foly­tat, a felvételt megtagadja, különben pedig elrendeli a felvételt. 49. §. A kamarának a felvételt, úgy­szintén a 46. §. első bekezdésének 2.

Next

/
Thumbnails
Contents