Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

174, szám, 123 A miniszteri kiküldött jogkörét egyébként működésének tartamára az igazságügy miniszter állapítja meg. II. fejezet. Az ügyvédi működés. 1. Az ügyvédi működés általános fel­tételei. 44. §. Bíróságnál és más hatóságnál ügyfél képviseletében mint ügyvéd csak az járhat el, aki valamely ügyvédi ka­marában az ügyvédek névjegyzékébe fel van véve. A m. kir. Kúria, a m. kir. Közigazgatási Bíróság, a Hatásköri Bíróság és a m. kir; legfelsőbb honvéd törvényszék előtt azonban ügyfél kép­viseletében — kivéve az utolsó bekez­désben említett esetet — csak olyan ügyvéd vehet részt tárgyaláson, aki együttvéve legalább öt éven át ügyvédi vagy közjegyzői gyakorlatot folytatott, vagy az ügyvédek névjegyzékébe be­jegyzéshez szükséges képzettség meg­szerzése után együttvéve legalább öt évet töltött közszolgálati alkalmazás­ban fogalmazási szakban vagy egyetemi vagy jogakadémiai tanári állásban. Er­ről a kamara a jogosult részére meg­felelő tanúsítványt állít ki. Az ügyvédek névjegyzékébe felvétel előtt helyettes ügyvédi minőségben el­töltött működés tartamát, legfeljebb azonban három évet, az első bekezdés­ben említett bíróságok előtt tartott tárgyaláson részvétel szempontjából meghatározott ügyvédi gyakorlat ide­jébe be kell számítani. Az első bekezdésben öt évi időtartam­ban meghatározott korlátozó rendel­kezés nem terjed ki arra az ügyvédre, aki az ügyfelet közvetlen megbízás alapján már az alsófokon is képviselte. 2. Félvétel az ügyvédek névjegyzékébe. 45. §. Az ügyvédi kamara névjegy­zékébe csak azt a férfi nemhez tartozó nagykorú magyar állampolgárt lehet felvenni : 1. aki az ügyvédi, illetőleg az egysé­ges bírói és ügyvédi vizsgát letette ; 2. akit egyénisége, jelleme és er­kölcsi tulajdonságai az ügyvédi hiva­tás sikeres gyakorlásához nélkülözhe­tetlen bizalomra méltóvá tesznek ; 3. akivel szemben a névjegyzékbe felvételt kizáró ok (46. §.) nem áll fenn; 4. aki a felvétel évére járó tagsági díjat, ha pedig az évi tagsági díj összege a felvétel kérésekor nincs meg­állapítva, a felvétel évének tagsági díja fejében egyelőre a megelőző évre megállapított tagsági díjnak megfelelő összeget, úgyszintén a felvétel évére járó ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot — az erre nézve meghatáro­zott szabályok szerint —- megfizette, végül 5. aki az ügyvédi kamara területén — az ügyvédi iroda céljaira szolgáló helyiséget is beleértve — legalább két szobából álló olyan lakásban lakik, amelynek tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője, vagy akinek házastársa, felmenő vagy lemenő ágbeli rokona vagy testvére lakásában az ügyvédi működés folytatásához alkalmas lak­rész áll rendelkezésére; társas ügy­védi irodánál a közös irodahelyiségen felül személyenkint egy-egy lakószoba szükséges. 46. §. Nem lehet felvenni az ügyvéd­védek névjegyzékébe : 1. aki a felvétel kérésekor életének hatvanötödik évét betöltötte; 2. az olyan volt köztisztviselőt, akit szolgálati idejének vagy élete hatva­nadik évének betöltése következtében nyugdíjaztak, továbbá az olyan volt köz- vagy magántisztviselőt, akit szol­gálatképtelenség miatt nyugdíjaztak, kivéve, ha az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarának a felvételre irá­nyuló eljárás (47. §.) során előterjesz­tett javaslatára indokolt esetben meg­engedte a felvételt; 3. aki csőd, kényszeregyességi el­járás vagy gondnokság alatt áll; 4. aki ellen a csődnyitást vagyon­16*

Next

/
Thumbnails
Contents