Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

fâ 104 szám. ján milyen területű, illetőleg milyen kataszteri tiszta jövedelmű ingatlan tekintetében van meg és a panaszt eldöntő királyi ítélőtábla ebben a vonatkozásban is állást fog foglalni. Remélhető, hogy legtöbbnyire minden hosszadalmas eljárás nélkül már az átengedési eljárás megindításakor a 19. §. alapján elvégzett előkészítő munkálatok eredményéhez képest pontosan kijelölhető lesz a birtoknak az a része is, amely átengedésre fog kerülni. Ez lesz a helyzet olyan esetekben, amikor valamely birtok a maga egészében kerül átengedésre (5. és 6. §.). Előfordulhat azonban, hogy a földmívelésügyi miniszternek mindjárt az eljárás megindításakor ilyen tüzetes kijelölésre nem lesz módja. Lehet, hogy maga is vitathatónak fogja tartani az átengedési kötelezettségnek vagy a jogalapját, vagy csupán a mértékét és ezért az átengedésre kerülő ingatlanok tüzetes kijelölésével, felmérésével kapcsolatos munkálatokat arra az időre fogja halasztani, amikor a jogalap és a mérték jogerős bírói határozattal rögzítve lesz. Ilyen esetben azonban figyelemmel a 11. §-nak arra az általános rendelkezésére, amely szerint az átengedési kötelezettséggel terhelhető ingatlanok forgalma szabad, a miniszter ki lenne téve annak, hogy a jogalap kérdésének elbírálása alatt a tényleges helyzet az ingatlanok tulajdonának átruházásával megváltozik. Az ebből eredő nehézségek kiküszöbölése érdekében a javaslat módot nyújt arra, hogy az egész birtokra az átengedési eljárás megindítása telekkönyvileg feljegyezhető legyen. Ez a telekkönyvi feljegyzés önmagában nem lesz az ingatlanforgalomnak jogi akadálya, vagyis az ilyen feljegyzés után sem fogja a telekkönyvi hatóság a tulajdonjog átírására vagy jelzálogjog bekebelezésére irányuló kérelmek teljesítését telekkönyvi akadály okából megtagadni, hanem a feljegyzésnek csak az lesz a hatálya, hogy az átengedési kötelezettség teljesítése szempontjából a feljegyzéskor fennállott birtok adatai lesznek irányadók. Ehhez képest például, ha a feljegyzés után az ingatlantulajdonos meghal és a hagyatéki eljárás során az eredetileg 4000 kataszteri hold területű nagybirtok négy örökös közt természetben megosztásra kerül, továbbra is helye lesz 4000 kataszteri hold alapul vételével 1000 kataszteri hold átengedésre kij elolésének és az átengedésre bármelyik részesedőt lehet majd a megfelelő terület tekintetében kötelezni. Kétségtelen, ho gy az ilyen mérsékelt hatályú feljegyzés is befolyásolni fogja az ingatlan tényleges forgalomképességét és ezért a javaslat annak hatályát oly rövid időre korlátozza, amennyi a szükséges további lépésnek előkészítéséhez kell. Ezt az időt a javaslat egy évben állapítja meg. Az egyévi határidő eltelte a javaslat szerint nem fogja azt eredményezni, hogy az átengedési eljárást meg kell szüntetni, hanem csak azt, hogy a feljegyzésnek a vázolt joghatályát a tulajdonos a feljegyzés törlése iránti kérelem előterjesztésével megszüntetheti. Abban az esetben, ha a tulajdonos a 16. §. b) pontja alapján hatévi időre szóló halasztásról kapott tanúsítványt, természetesen nem lehet a földmívelésügyi minisztert arra kötelezni, hogy egy év alatt az eljárás további lépéseit is végrehajtsa, hiszen a tanúsítvány kiadásával éppen erről mond le, ehhez képest az említett egyévi határidőt az ilyen esetben a tanúsítványban feltüntetett hatévi idővel meg kell hosszabbítani, hiszen a tanúsítvány kérése nem szolgálhat alapul arra, hogy a tulajdonos a kapott haladékot az átengedésre kötelezés előfeltételeinek meghiúsítására használhassa fel. A 22. §-hoz. Az átengedési kötelezettség és az átengedésre kerülő terület nagyságának megállapítása után kerülhet a sor az átengedésre kerülő ingatlanok kijelölésére, valamint az ellenértékszolgáltatás módjának és az ellenérték mértékének megállapítására. A javaslat mindezekben a kérdésekben módot kíván nyújtani arra, hogy az érdekeltek közt megállapodás létesüljön és a viták kiküszöböltessenek. Ami az átengedésre kerülő ingatlanok kijelölésének kérdését illeti,