Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

104. szám. 56 tása esetében az egyébként alkalmazásra kerülőnél eggyel alacsonyabb fokozatba helyezi át, abban az esetben pedig, amikor egyébként az 1

/

4-es legkisebb általános mérték alkalmazásának lenne helye, egyötödrészben állapítja meg az átengedési kötelezettség terjedelmét. A 10. §-hoz. Azt a birtoknagyságot, amelyen felüli részből átengedésre kötelezésnek van helye, 1000 kataszteri holdra, illetőleg 10.000 korona kataszteri tiszta jövedelemre csökkenti a javaslat az 1914. évi július hó 28. napja után, de még az 1936. évi január hó 1. napja előtt szerzett birtokok tekintetében. Az a gondolatmenet, amely már az 1920 : XXXVI. törvénycikket az ilyen új szerzeményű birtokoknak különleges elbánásban részesítésére vezette, természetszerűleg érvényesülésre van hivatva a javaslatban is. Ezeknél a birtokoknál nem fog figyelembe jönni az sem, hogy vájjon abban a községben vagy azokban a községekben, ahol az ilyen birtok fekszik, egyébként minő birtokmegoszlási viszonyok állanak fenn. Az ilyen birtokok forgalomképességét sém akarja azonban a javaslat megbénítani és ezért a rendelkezéseinek köztudomásra jutása utáni szerzésekre az átengedési kötelezettséget nem terjeszti ki. Az átengedési kötelezettség kijátszására irányuló elidegenítések megakadályozására a fennálló földbirtokpolitikai jogszabályok módot fognak nyújtani. A 8. §-ban már elfogadott gondolatnak megfelelően állapítja meg a javaslat az érintetlenül maradó birtokrész nagyságát, elvonhatónak pedig a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított egyharmadrészt nyilvánítja. Természetesen az átengedésre kötelezésnek az egyharmadrészre korlátozása nem fog érvényesülni olyankor, ha a törvény valamely más rendelkezése értelmében az új szerzeményű birtoknak egész területe vagy területének nagyobb része elvonható, ami előfordulhat például akkor, ha ilyen birtokot árverésen hitelintézet vásárolt, vagy ha az ilyen birtok bizonyos része, mint védett birtok kerül a teherrendezés során értékesítésre. Az új szerzeményű birtok az egyharmadrész erejéig vonható el abban az esetben is, ha egyszersmind a 8. §. rendelkezései alá is esik, de a 8. vagy a 9. §. alapján csak kisebb hányadot lehetne belőle elvonni, illetve abból többet (3000 kataszteri holdat) kellene érintetlenül hagyni. Az új szerzeményű birtokok közül egyeseket ez alól a szigorúbb átengedési kötelezettség alól a javaslat mentesít. Az egyik mentesítési ok, ha a szerző törvényhatóság, község, egyház, vallásfelekezet, alapítvány, vagy — a kereskedelmi társaságokon kívül —i más jogi személy. Ezekkel szemben az 1920 : XXXVI. törvénycikk hatálybanléte óta az állami beavatkozásnak fokozott szerep jutott és ha az említettek mégis birtokot szereztek, ez azokra az esetekre korlátozódott, amikor a közérdek szempontjából a birtokszerzés nemcsak akadályba nem ütközött, hanem egyenesen kívánatosnak mutatkozott. Nem lenne helyénvaló az említett birtokszerzéseket most, ha csak korlátolt mértékben is, reviziö alá venni. Hasonlóképpen nem lehet új szerzeményű birtoknak tekinteni azt, amelyet a tulajdonos öröklés vagy élők közötti jogügylet útján hozzátartozójától szerzett, feltéve, hogy a birtok már 1914. évi július hó 28. nap ja előtt is ugyanannak a családnak a kezén \ olt. 1914. évi július hó 28. napja óta ugyanazon család keretén belül is több öröklés következhetett be ugyanannak a birtoknak tekintetében és ezért a javaslat az ilyen szerzés esetét arra az esetre rekeszti ki az új szerzésre vonatkozó szabály alól, ha a jelenlegi tulajdonos jogelődjével szemben nem lenne átengedésre kötelezésnek helye. Természetesen a jogelőddel szemben is meg kell állapítani az átengedési kötelezettség hiányát akkor, ha ő ugyan a tulajdont az 1914. évi július 28. napja után szerezte, 'de szintén a javaslatban meghatározott családi körön belül álló személytől. Az állam területének a világháború után bekövetkezett változásával kapcso-