Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.
Irományszámok - 1935-104
56 104. szám. latosan sűrűn fordultak elő olyan birtokszerzések, amelyek révén valaki az átcsatolt területeken tőle kisajátított vagy általa ott eladott birtokának a pótlásáról kívánt gondoskodni. De az ilyen eseten kívül is előfordult, hogy valaki, akinek már a háború előtt is volt birtoka, ezt a birtokot eladás és új birtokvásárlás útján más birtokkal cserélte fel. Ezekben az esetekben szintén nem lenne helyénvaló, hogy a javaslat az átengedési kötelezettséget az új birtokszerzés alapján megállapítsa. A 11. §-hoz. Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslatban szabályozott átengedési kötelezettség érvényesítése hosszú idő alatt fog lebonyolításra kerülni, az ingatlanforgalom teljes megbénítása és a gazdasági életben súlyos bizonytalanság felidézése nélkül nem lehet az átengedésre kötelezés szempontjából a törvény hatálybalépésekor fennálló tulajdoni viszonyokat alapul venni. A javaslat éppen ezért elvként szögezi le, hogy azokban az esetekben, amikor az átengedésre kötelezés lehetősége bizonyos birtoknagyságtól függ és annak bizonyos hányadára van korlátozva, mindig az átengedésre kötelezés időpontjában fennálló tulajdoni viszonyokat kell alapul venni. Azt azután, hogy az átengedésre kötelezés lebonyolítását az eljárás megindítása után kötött ügyletek (élőkközötti elidegenítés, öröklés stb.) ne zavarhassák, a javaslat 21. §-ának (3) bekezdésében szabályozott telekkönyvi feljegyzés van hivatva biztosítani. A kifejtett elvből viszont természetszerűleg az is következik, hogy a birtokos által élők között vagy öröklés útján — bár a törvény hatálybalépése után — szerzett ingatlanokat hozzá kell a birtokállományhoz számítani. Ehhez képest tehát a tulajdonos rendelkezési szabadságát az ingatlan felett az átengedési eljárás megindításáig nem érinti, hogy a birtok vagy annak egyrésze tekintetében az átengedési kötelezettség megállapításának törvényes előfeltételei fennállanak Ez alól az elv alól a javaslat mégis egy kivételt tesz. A házastársak és egyeneságon rokonok között nevezetesen előfordulhatna a birtok egyrészének in fraudem legis átruházása a végből, hogy a törvény céljának megvalósulása meghiúsíttassék. Tekintettel azonban arra, hogy a közeli hozzátartozók közötti tulaj donátruházás helyénvaló célt is szolgálhat (pl. közszerzemény megosztását, a birtokmegosztásnak a leendő örökösök közt már élők közti megfelelő elrendezését), a javaslat még a szúk családi körön belül végbemenő tulaj donátruházásokat sem kívánja megnehezíteni, hanem csupán azt teszi lehetővé, hogy a házastársak, illetőleg egyenesági rokonokra átruházott ingatlanokat az átengedési kötelezettség szempontjából továbbra is az átruházó birtokállományához lehessen számítani. Ha tehát például 4.000 kataszteri holdas birtokból valaki 1.000 kataszteri holdat a fiára, 2.000 kataszteri holdat pedig a feleségére ruház át, továbbra is 4.000 kataszteri holdnyi birtokegység alapján lehet az átengedési kötelezettséget megállapítani. A javaslat az átengedésre kötelezés előtti elidegenítéseket egyébként nemcsak nem üldözi, hanem — amennyiben az ilyen elidegenítés a javaslat céljával összhangban álló eredménnyel jár — azokhoz még bizonyos kedvezményeket is fűz. Ha maga a tulajdonos önkéntes elidegenítések révén olyan kisbirtokokat létesít, amilyenek létesítését a javaslat is szolgálni kívánja, ezzel tulaj donkép a költséges állami beavatkozást teszi feleslegessé és így a köznek szolgálatot is tesz. Az ilyen eljárást a javaslat azzal honorálja, hogy a tulajdonos kérelmére az alkalmas személy részére kisbirtok alakjában elidegenített területeket továbbra is hozzá számítani rendeli a birtokhoz, ellenben az átengedésre kijelölhető területből az ilyen módon elidegenített területet levonja. Ennek megvilágítására szolgáljon a következő példa. A tulajdonos 4.800 kataszteri hold területű, holdankénti 10 korona kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanából 800 kataszteri holdat darabol el. Az általános szabály szerint a megmaradó 4.000 kataszteri holdból a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított x / 4 részt, vagyis 10.000 korona kataszteri tiszta jövedelmű 1,000 kataszteri holdat lehetne
