Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

m 104. szám 1. pont), az elidegenítő és szerzőiéi sze­mélyes körülményeire (1920 :XXXVL t.-c. 17. §. 2-^5. pont) tekintet nélkül ; b) erdőre vonatkozóan pedig a 80. §-ra tekintet nélkül ; 2. ingatlant elidegenítő ügylet tudo­másulvételét az állami előyásárlási jog gyakorlása nélkül is meg tehet ta­gadni. ; (2) Az előbbi bekezdés alapján sem illeti az államot elővásárlási jog és az ügylet tudomásulvételét sem lehet meg­tagadni, ha a szerző fél az elidegenítő­nek egyenes ágon rokona, házastársa vagy az elidegenítésre kerülő ingatlan tekintetében tulajdonostársa, illetőleg örököst ár sa, továbbá akkor sem, ha az ingatlant az 1924 : VII. t.-c. 7. §-ának 2. pontjában meghatározott célra szer­zik meg. (3) A jelen §. • alá eső területeket a minisztérium rendelettel állapítja meg s erről időnkint a zárszámadással kap­csolatban az országgyűlésnek jelentést tesz. XIII. Fejezet. Vegyes és záró rendel­. kezesek. ; . 90. §. A jelen törvény értelmében alakított birtok az első birtokszerző birtokbavezetésétől számított három év tartamára â földadó alul mentesít­tetik, ha a birtokos más községből köl­tözött abba a községbe, amelynek ha­tárában a birtokot szerezte. 91» §. (1) Ingatlanoknak a jelen tör­vény alapján megszerzése vagyonát­ruházási illeték alul mentes. (2) A jelen törvény rendelkezései alapján létrejött haszonbérleti szerző­dések, továbbá az olyan okiratok, ame­lyek az illetékmentes ingatlanszerzések­kel vagy az illetékmentes haszonbér­leti szerződésekkel kapcsolatban szük­séges telekkönyvi bejegyzések céljaira állíttatnak ki, az okirati illeték alul mentesek. Ugyancsak illetékmentesek a j elén törvény rendelkezései alap j ánf oga­natosítandó telekkönyvi bejegyzések is. ,92. §. Törvényhatóság vagy község tulajdonában álló mezőgazdasági in­gatlannak földbirtokpolitikai * szem­pontból megfelelő kezelésére és hasz­nosítására a belügyminiszter a föld-­mívelésügyi miniszterrel egyetértve a törvényhatóságot vagy községet köte­lezheti. 93. §. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság földhöz juttatására az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége közreműködésével földbérlő szövetkezetek létesülésének előmozdí­tása útján is törekedni kell. A földmí­velésügyi miniszter az ilyen földbérlő szövetkezetek szervezésével és igazga­tásával járó vagy egyéb felmerülő költ­ségeket részben vagy egészen is a te­lepítési alap terhére elvállalhatja. 94. §. A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény alapján átengedett bir­tokokból alakított nagyobb kisbirtok­csoportokhoz (telepekhez) a birtok­szerzők gazdálkodásának irányítására és ellenőrzésére telepfelügyelőket alkal­mazhat és jogállásukat rendelettel sza­bályozhatja. A telepfelügyelők díjazá­sát egészen vagy részben a telepítési alap terhére is fedezni lehet. Telepfel­ügyelőkül lehetőleg azokat az okleveles gazdatiszteket kell alkalmazni, akik va­lamely birtoknak á jelen törvény értel­mében való felhasználása folytán vesz­tik el az állásukat. 95» §. (] ) Ha a végrehajtást szen­vedő az árverési vevőnek személyes adósa és a vevőt az 1929. évi december hó 31. napja után árverésen megvett mezőgazdasági ingatlan átengedésére a 6. vagy a 10. §. alapján a jelen törvény hatálybalépésétől számított há­rom éven belül kötelezték, az árve­rési vételár és a kártalanítási összeg közötti különbözetet a személyes tar­tozás kielégítésére, illetőleg csökken­tésére köteles a hitelező elszámolni, amennyiben követelése még kielégí­tést nem: nyert. (*) A hitelező abból a különbözet­ből, amelyet az előbbi bekezdés értel­mében kell elszámolnia, levonhatja az árverési vétellel kapcsolatban felme-

Next

/
Thumbnails
Contents