Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

w 104. rült illetéket és egyéb költségeit, valamint azokat a kiadásait, amelyek megtérítését követelhetné, ha az ingatlant, mint jóhiszemű birtokos a tulajdonosnak lenne köteles kiadni. Az átengedési eljárás megindításától (21. §.) kezdve felmerült kiadásokat csak annyiban lehet levonni, amennyiben azok megtérítését a hitelező, mint rosszhiszemű birtokos is követelhetné a tulajdonostól. 96. §. Az állam tulajdonába vagyonváltság címén jutott földnek természetben való kijelölése, az állam által történő átvétele és felhasználása tekintetében eddig az 1921 : XLV. törvénycikk harmadik fejezetének első címe alapján az Országos Földbirtokrendező Bíróságot megillető hatáskör a földmívelésügyi miniszterre száll át. A földmívelésügyi miniszter e hatáskörében a pénzügyminiszterrel egyetértve jár el. A földmívelésügyi miniszter kijelölő határozata ellen a tulajdonos panasszal élhet. 97. §. A jelen törvény 3. §-ának (2)—(4) bekezdéseiben, valamint 55— 62. §-aiban foglalt rendelkezések hatálya kiterjed a haditelkekre, a hadigondozási célú telepekre, továbbá az 1933 : VII. t.-c. 32. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott vagyonok, bevételek és egyéb összegek felhasználásával az említett törvény hatálya alá eső hadigondozottak részére juttatott ingatlanokra is azzal az eltéréssel, hogy : a) a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe utalt tennivalók a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartoznak, aki ezeket a tennivalókat a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve látja el; b) a szóbanlevő ingatlanok birtokosainak kimoz

ditására alapul szolgálhat az 55. §-ban meghatározott okokon felül az ezekre fennálló jogszabályokban, továbbá a haditelek alapítási okiratban és a hadigondozási célú telepre nézve érvényben lévő telepBudapest, 1935. évi április hó 1-én. szánl. 31 rendtartásban megjelölt bármely egyéb kimozdítási ok is. 98. §. Utasíttatik a m. kir. minisztérium, hogy az örökbérleti jogviszony szabályozásáról törvényjavaslatot terjesszen elő. ^9. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő : 1. aki a 19. §. rendelkezése ellenére akadályozza a földmívelésügyi miniszter közegét az ingatlan alkalmasságának megállapítása vagy az e célra felhasználásának előkészítése végett szükséges munkálat elvégzésében ; 2. aki a törvényben meghatározott valamely mentesség vagy kedvezmény avagy ingatlanban részesítése végett valótlan adatot vagy hamis bizonyítékot terjeszt elő, vagy lényeges körülményt elhallgat. (2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő, aki a gazdaságában alkalmazottak létszámát az átengedéstől számított öt éven belül a meglévő birtokterülethez mérten a 28. §-ban meghatározottnál nagyobb mértékben csökkenti. (3) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. 100. §. Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a jelen törvény végrehajtásához szükséges telekkönyvi és más bírósági eljárási szabályokat a földmívelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve — szükség esetében a fennálló jogszabályoktól eltérően is — rendelettel állapítsa meg. 101. §. (1) E törvény hatálybalépésének napját a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. (2) E törvényt az érdekelt miniszterekkel egyetértve a földmívelésügyi miniszter, a VI. fejezet rendelkezéseit a földmívelésügyi miniszterrel és az igaz ságügyminiszt érrel egyetértve a pénzügyminiszter hajtja végre. Szeder János s. h, a képviselőház jegyzője.