Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-74

74. szám. 307 fegyelmi bíráskodásnak elsofokon gyakorlása ; d) a kamara vagyonának kezelése ; e) mindazoknak az ügyeknek ellátása, amelyeket törvény vagy más jogszabály, vagy az ügyrend a közgyűlésnek vagy a tisztikar valamely tagjának nem tart fenn. (3) Legalább évnegyedenkint kell választmányi ülést tartani. Az elnök a választmányt bármikor összehívhatja, a rendes tagok egyharmadának, de legalább négy tagnak írásos indítványára pedig, az indítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, köteles összehívni. (4) A választmány akkor határozóképes, ha a tagok fele az ülésen jelen van. (5) A választmány határozata ellen — amennyiben e törvény más rendelkezést nem tartalmaz — a közhírrétételt követő naptól, ha pedig a határozat közlése kézbesítés útján történik, a kézbesítést követő naptól számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a kamara közgyűléséhez. (e) A kerületi kamara elnöke azt a választmányi rendes tagot, aki három, egymást közvetlenül követő ülésről igazolatlanul távol marad, a választmány rendes tagjai sorából törli és helyébe a soron következő póttagot hívja be. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a választmányi rendes tag kamarai tagsága szünetel vagy megszűnik. 7. §. (1) A kerületi kamara tisztikara : az elnök, az alelnök, a titkár, az ügyész, a pénztáros és az ellenőr. Az elnököt, alelnököt, titkárt, pénztárost és ellenőrt a kamara székhelyén lakó tagok közül, az ügyészt a kamara székhelyén lakó, gyakorlat folytatására jogosult ügyvédek sorából kell választani. (2) Az elnök képviseli a kamarát ; vezeti a közgyűlés és a választmány tanácskozását és elnököl a fegyelmi bírósági ülésen, ; ellenőrzi a tisztikar tagjainak és az alkalmazottaknak működését ; utalványoz az ügyrendben meghatározott keretek között. A kerületi kamara elnökét e tisztében a belügyminiszter erősíti meg. A megerősítés előtt az elnök nem kezdheti meg működését. Ha a választást panasszal (17. §.) támadták meg, a megerősítés csak ennek elbírálása után történhetik meg. (3) Az elnököt akadályoztatása esetében az alelnök helyettesíti. Ha az alelnök is akadályozva van, a választmány rendes tagjai közül a legidősebb jár el. (4) A titkár gondoskodik az ügyvitel zavartalan menetéről ; fenntartja az érintkezést a többi kerületi és az országos kamarával ; előkészíti és végrehajtja a közgyűlés és a választmány határozatát. (5) Az ügyész a kamara jogi tanácsadója ; képviseli a kamarát peres és perenkívüli ügyekben bíróság vagy más hatóság előtt ; ellátja a fegyelmi szabályzatban reá ruházott ügykört. A kamara peres vagy perenkívüli ügyében ügyvédi meghatalmazás csatolására vagy felmutatására az ügyész nem köteles. A közgyűlésen és a választmányi ülésen tanácskozási joga van. (e) A pénztáros átveszi a bevételeket és teljesíti a kiadásokat; vezeti a pénztári könyvet és a vagyonleltárt. (7) Az ellenőr ellenőrzi a pénztárost ; ellenjegyzése nélkül kiadás nem teljesíthető, bevétel nem naplózható. (s) Ha a kerületi kamara tagjainak száma ezret meghalad, két alelnök és főtitkár is választható, akik a választmány tagjai. Ebben az esetben az egyik alelnök és a titkár olyan tag is lehet, aki nem a kamara székhelyén lakik. (9) Tiszteletdíj állapítható meg a főtitkár, a titkár, az ügyész, a pénztáros és az ellenőr részére. (10) Az elnök a szakmunkálatok végzésére és az irodai tennivalók ellátására a költségvetés keretei között munkaerőket alkalmazhat. Ezek a magánalkalmazottakra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak. 39.