Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-74

308 74. szám. 8. §. (i) A kerületi kamara meghall­gatása után a belügyminiszter megen­gedheti helyi bizottság alakítását olyan területre, amely a kamarai székhely területén kívül esik. (2) A helyi bizottság a területén lakó orvosok közül, azok által választott tíz rendes és tíz póttagból áll. Ügy­vezetőjét a bizottság tagjai sorából a kerületi kamara elnöke jelöli ki. A helyi bizottság tagjainak megbízatása a kamarai szervek megbízatásának (14. §. (1) bekezdés) megszűnésével véget ér. (3) Az ügyvezető a helyi bizottság területén lakó orvosokat orvoskari vagy közegészségügyi vonatkozású kérdés megbeszélése végett értekezletre hív­hatja össze s megállapodásukat véle­mény vagy javaslat alakjában közöl­heti a kamara választmányával. (4) A helyi bizottság működésével esetleg felmerülő költségek a kerületi kamara költségvetését nem terhelhetik. (5) A helyi bizottságot a kerületi kamara közgyűlése a belügyminiszter hozzájárulásával bármikor megszün­tetheti, a belügyminiszter felhívására pedig köteles megszüntetni. 3. Az országos kamara szervei. 9. §. Az országos kamara szervei : az országos közgyűlés, az országos vá­lasztmány és a tisztikar. 10. §. (1) Az országos közgyűlésnek tagjai : a kerületi kamarák kiküldöttei, az országos választmány tagjai és az országos kamara tisztikarának tagjai, kivéve az ügyészt. Minden kerületi kamara száz-száz tag után egy rendes és egy helyettes kiküldöttet választ. Százzal nem osztható maradék a kiküldöttek számának meghatározása szempontjából nem jön figyelembe. (2) Az országos közgyűlés feladat­körébe tartozik : a) a kerületi kamarák és az orszá­gos kamara ügyrendjének megállapí­ta sa ; b) az országos kamara tisztikarának megválasztása ; c) az országos kamara tisztikara tag­jainak tiszteletdíja kérdésében határo­zás ; d) 2JL országos kamara évi költség­vetésének megállapítása, zárszámadá­sának felülvizsgálása, felmentvény megadása vagy megtagadása ; e) vagyon szerzése, elidegenítése és megterhelése ügyében határozás ; f) a fegyelmi szabályzat megállapí­tása ; g) az orvosi gyakorlatra vonatkozó szabályzat megállapítása; h) az orvosi díjazás legkisebb mér­tékére vonatkozó szabályzat (39. §. (2) bekezdés) megállapítása ; i) felsőházi tagok és póttagok vá­lasztása {58. §.) ; j) az országos választmány által előterjesztett kérdésben határozatho­zatal ; k) orvos jóléti országos intézmények létesítése. (3) Országos közgyűlést évenkint leg­alább egyet kell tartani a következő évi költségvetés megállapítása és az elmúlt évi zárszámadás felülvizsgálása végett. Az elnök az országos választ­mány határozatára, vagy három kerü­leti kamara indítványára köteles tizenöt, napon belül az országos közgyűlést összehívni. (4) Az országos közgyűlés nyilvános. A nyilvánosság kizárására a 4. §. (4) bekezdésének rendelkezését kell alkal­mazni. (5) Az országos közgyűlés akkor ha­tározóképes, ha a szavazásra jogosult közgyűlési tagok fele jelen van. Ha a közgyűlésen a jogosult tagok fele nincs jelen, harminc napon belül újabb köz­gyűlést kell tartani, amely a meg­jelentek számára tekintet nélkül ha­tároz. (e) Az országos közgyűlés határozata ellen — amennyiben ez a törvény más­ként nem rendelkezik — a határozat hozatalát, illetőleg közzétételét követő naptól számított tizenöt nap alatt a belügyminiszterhez lehet fellebbezni,

Next

/
Thumbnails
Contents