Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-72
72. szám. 297 A kénezés céljára a törvényjavaslat 2. §-ának 4. pontja alapján felhasználni engedélyezett kálium metabisulfit (kálium pirosulfit) használata esetére a kénezés megengedett mértéke, a bor literjében visszamaradt kénsav maradékban, illetve kénsavanhidridben van kifejezve. A törvényjavaslat 9. §-a tilalmat tartalmaz oly anyagoknak a musthoz vagy borhoz történő hozzáadására, illetve kezelésükhöz való felhasználására, amelyeket a törvényjavaslat 2. §-a fel nem sorol, továbbá a megengedett anyagoknak a megengedett mértéken félül való használatára. Ez a rendelkezés az 1924: IX. törvénycikk 7. §-át pótolja, rövidebb és világosabb formában. A törvényjavaslat 2. §-ának a megengedett eljárásokra, valamint ezen eljárások során használható anyagokra vonatkozó felsorolása taxát ív lévén, nyilvánvaló, hogy minden oly eljárás alkalmazása, illetve minden olyan anyag használata, mely itt felsorova nincsen, tilos. Felesleges és illuzórikus tehát a különösen tiltott anyagoknak taxatíve való felsorolása is, mert ez csak félreértésekre adhat okot. Ezen szakasz második bekezdése minden oly bort vagy mustot, amelynek kezeléséhez meg nem engedett anyagot használtak vagy amelyet meg nem engedett módon állítottak elő, hamisítottnak nyilvánít. A törvényjavaslat 10. §-a némi stiláris módosítással az 1924: IX. törvénycikk 14. §-ába, továbbá az 1929: X. törvénycikk 8. §-ába foglalt rendelkezéseket tartja meg. A törvényjavaslat 11. §-a az 1924: IX. törvénycikk 8. §-ába és az 1929: X. törvénycikk 5. §-ába foglalt rendelkezéseket változatlanul átveszi. Kiegészül azonban ez a szakasz egy oly irányú rendelkezéssel, mely előírja, hogy a közfogyasztás céljára forgalomba hozott boroknak legalább 9 térfogat % szesztartalommal kell bírni. Ezen rendelkezés által egyrészt a magasabb szesztartalmú borokat kívánom az egészen silány minőségű borok egészségtelen versenyétől megszabadítani, más^ részt gátat kívánok vetni a» borok vízzel történő hamisításának. A gyengébb szeszfokú borok besűrítésére vagy borpárlattá történő kifőzésére megvan a lehetőség. — Sőt lehetőség van arra is, hogy ezek a kisebb szesztartalmú borok besűrített must vagy borpárlat hozzáadása által felerősítve a közfogyasztás céljára is forgalomba legyenek hozhatók. — Ez a korlátozás tehát a szőlősgázdák részére anyagi sérelmet annál kevésbbé jelent, mert hazánkban 9 térfogat %-hál alacsonyabb szesztartalmú bor alig terem. A külföldi bortermelő államok törvényhozásában egyébként is mindenhol találunk hasonló korlátozó rendelkezéseket. A törvényjavaslat 12. §-a felhatalmazást tartalmaz a földmívelésügyi miniszter részére atekintetben, hogy a felmerülő szükséghez képest egyes borvidékeket zárt térületté nyilváníthasson. Sűrűn hallatszik ugyanis panasz, hogy más borvidéken termett gyenge minőségű borokat szállítanak nemesebb borvidékeink egy-egy borkereskedelmi gócpontjába azzal a célzattal, hogy azok onnan külföldi rendeltetési helyekre, mint a nemesebb borvidék terményei legyenek továbbíthatók. Ez az eljárás érzékeny károkat okoz úgy az illető borvidék gazdáinak, mint általában a magyar borok jó hírnevének is. . Minthogy azonban a zárt területté való nyilvánítás az illető borvidék borforgalmára bizonyos kötöttséggel jár — célszerűbbnek látszik a zárt területté nyilvánítást rendeletileg szabályozni, mert így megvan a lehetőség, hogy a kényszerítő okok megszűntével az illető borvidéken a szabadforgalom ismét visszaállítható legyen. ; . . - l / TfüßöiJeßi ivommy. 1935—1940. II. kötet. 38
