Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-72
298 72..s-ám. A törvényjavaslat 13. .§-a átveszi az 1929 : X. törvénycikk .6.: §-ában foglalt rendelkezéseket. Ezenkívül felhatalmazást tartalmaz a földmívelésügyi miniszter részére, hogy rendelettel állapíthassa meg az egyes borvidékeken termelt azokat az értékesebb borfajtákat, melyek csakis állami ellenőrzőjegy alkalmazásával hozhatók forgalomba. - • . '". Egyes borfajtákra az állami ellenőrzőjegyek kötelező alkalmazásának elrendelése, ezen borfajtákat kívánja az utánzatoktól és hamisításoktól megvédeni. Különösen fontos ez külföldi viszonylatban, ahol a nemesebb, főleg a tokajhegyaljai borainkkal példátlan visszaélések folynak. : Legnemesebb boraink kötelező márkázásának az elrendelése, úgy a termelés, mint a borkereskedelem részére csak előnyt hozhat. A törvényjavaslat 14. §-a a házasított borok származási megjelölését szabár lyozza. A javaslat ezen §-a az 1924 : IX. törvénycikk 9. §-ában és az 1929 : X. törvénycikk 7. §-ában foglalt rendelkezéseket világosabb átszövegezéssel teljesen átveszi, mégis azzal a módosítással, hogy a származási megjelölés lehető? ségét csak azon házasított borok részére biztosítja, amelyek alapanyagát legalább 75%-ban az elnevezésben használt termőhelyen szüretelt vagy az elnevezésben használt szőlőfajtából szűrt bor képezi, kikötvén amellett, hogy a házasított bornak az alapbor minden jellegzetes tulajdonságát a házasít ás ellenére is meg kell tartania. Az 1929 : X. törvénycikk 7. §-a e tekintetben csak 65% alapbort kívánt meg ; ezen mérték felemelést a nemesebb borvidékek borainak védelme tette szükségessé és indokolttá. , : Ugyanezen okból, valamint a törvényjavaslat 15. §-ában foglalt tilalomra való tekintettel, el kellett tütani a mustnak és bornak közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szúrt musttal vagy borral való házasítását is. Minthogy azonban egyes közvetlenül termő vörösboifajták, világosabb árnyalatú vörösboraink színezése szempontjából ezidőszerint még nélkülözhetetlenek, ezeknek ily célra való felhasználását átmenetileg biztosítani kellett. A törvényjavaslat 15. §-a a közvetlenül termő amerikai szőlőből szűrt mustnak és bornak csak ipari feldolgozás céljára való forgalombahozatalát engedi meg. Kiköti azonkívül, hogy az ilyen mustok és borok csak az illető közvetlenül termő szőlőfajtára utaló elnevezés alatt legyenek forgalombahozhatók. Az ország területéből közvetlenül termő szőlőfajtákkal ezidőszerint 27.861 kat. hold van betelepítve. Tekintettel arra, hogy a közvetlenül termő amerikai szőlőfajták mind bő termésűek, az ezen területen szűrt bor évi mennyisége az 500.000 hl-t is eléri. Ezen tekintélyes mennyiségű és köztudomásúlag rossz minőségű bor, a magyar borok külföldön is elismert jó hírnevét és a hazai bortermelés közgazdasági jelentőségét állandóan veszélyezteti. Amikor tehát a kormányzat törvényhozási úton gondoskodik a bortermelés terén mutatkozó túlprodukciónak a megakadályozásáról és a minőségi termelésnek fokozásáról, nem engedheti meg, hogy ezek a silány minőségű borok továbbra is veszélyeztessék a nagyobb költséggel előállított nemesebb boraink értékesítési lehetőségét, A hegyközségekről és szőlőgazdálkodásról szóló a közel jövőben beterjesztésre kerülő törvényjavaslatom keretében gondoskodni kívánok a közvetlenül termő szőlők záros határidőn belül való kötelező átoltásáról, illetve kiirtásáról. Azonban erre az átmeneti időre is biztosítani kívánom, hogy a közvetlenül termő szőlőből szűrt borok és mustok fogyasztás céljára ne legyenek forgalomba hozhatók. A törvényjavaslat 16. |-a világosabb szövegezésben az 1924 : IX. törvénycikk 13. §-ában foglalt rendelkezéseket veszi át. . A külföldi borok hazai termésű borokkal való házasításának tilalmát a törvényjavaslat 14. §-a tárgyalja.
