Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-72

296 72. szám. a törvény ezen rendelkezése alapján, közvetlenül a forgalomba hozatal vagy az export előtt végezte el borának besűrített musttal való javítását. Ennek folytán a feljavított borokban természetszerűleg . egy utóerjedés állott elő, minek következtében a borok sokszor megtörtek, megzavarosodtak, tartályaik dugóját kivetették, sőt sok esetben palackjaikat repesztették szét, mérhetetlen kárt okozva ezzel a magyar borok jó hírnevének és a magyar borkereskedelem megbízhatóságának. A besűrített mustnak csak musthoz, illetve csak seprőjéről még le nem fejtett új borhoz való adagolása által egyrészt feltétlenül elkerülhető lesz hasonló eseteknek a jövőben való megismétlődése, másrészt a javítás ezen^módja az alapmustnak és a javításra felhasznált besűrített mustnak egyszerre történő kierjedése által jobban fogja biztosítani az összetételében is teljesen harmonikus és ám> képes borok előállítását. A besűrített mustnak törkölymusthoz való hozzáadását a vörösborok javíthatása céljából, a seprőjéről még le nem fejtett új borokhoz való adagolását pedig azért kellett megengedni, mert módot kellett adni a termelők részére arra, hogy amennyiben a rövid ideig tartó zajos erjedés befejezte előtt esetleg nem juthatnának hozzá a mustjaik javításához szükséges besűrített musthoz, úgy a javítást későbben is végrehajthassák, de mindenesetre oly időben, hogy a feljavítás az együtt való tovább erjedésnek ne legyen akadálya. A besűrített must felhasználásának módjára és mértékére vonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslat változatlanul vette át az 1929 : X. törvénycikk 5. §-ából. A törvényjavaslat 6. §-a felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a földmívelésügyi miniszter a borok borpárlattal történő javítására engedélyt adhat. Erre célszerűségi okokból van szükség. A bor borecetté való feldolgozásának és a borfogyasztás ez úton való emelésé. nek elősegítése érdekében lehetőséget kellett teremteni arra, hogy a borecetté feldolgozandó borok szesztartalma borpárlattal történő javítás útján felemelhető legyen. A törvényjavaslat ezen rendelkezésének végrehajtása a borecet árának csökkentését s ezzel kapcsolatban a borecet fogyasztásának emelkedését fogja ered^ ményezni, amely körülmény kétségtelenül kedvező befolyással lesz borpiacunk helyzetére is. A törvényjavaslat 7. §-a némi stiláris módosítással átveszi az 1924 : IX törvénycikk 12. §-ában foglalt rendelkezéseket. A törvényjavaslat 8. §-a a bor, must és a tartályok kénezésének a mértékét szabályozza. A törvényjavaslat tiszta arzénmentes kénnel vagy tiszta arzénmentes cseppfolyósított kénessavval történő kénezés. esetén a kénezett must literjének megengedett összes kénessav tartalmát az eddigi 200 milligrammról 300 milligrammra, szabad kénessav tartalmát 60 milligrammról 80 milligrammra, a kénezett bor literjének megengedett összes kénessav tartalmát az eddigi 200 milligrammról 300 milligrammra, szabad kénessav tartalmát pedig 20 milligrammról 60 milligrammra emeli. Tekintettel arra, hogy a kénezésnek a jelen törvényjavaslatban megállapított magasabb mértéke is még jóval alatta marad annak a mértéknek, amelyet a mustok és borok kénezésére vonatkozólag a francia és olasz bortörvények megengednek, tekintettel továbbá arra, hogy a kénezés ezen mértéke is teljesen ártalmatlan az emberi egészségre, az eddigi mértéket feltétlenül fel kellett emelni, egyrészt a borok cukortartalmának a megóvása és a: mustok erjedésének megakadályozása, másrészt ezek álló- és szállítóképességének a: biztosítása érdekében.