Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-72

72. számv 287 A tokaj hegyalj ai borok házasítására a jelen törvény 26. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. 15. §. A közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlők mustját hazai szőlők mustjával összeszűrni tilos. A külön szedendő közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőkből származó mustot és bort csak kifejezetten az illető közvetlenül termő szőlőfajtára utaló elnevezéssel és csak a földmívelésügyi miniszter által rendelettel megállapítandó célokra és mértékben szabad forgalomba hozni. 16. §. A jelen törvény rendelkezései irányadók a külföldről behozott mustra, borra és borpárlatra is. Az egyes külföldi bortermő országok különlegességeiként a világpiacon szereplő édes vagy szeszezett csemegeborokat (pl. Sherry, Malaga, Madeira, Marsala, Xeres, Corinthusi, Cyprusi, Port stb.) csak úgy szabad forgalomba hozni, ha származási helyükön érvényben lévő j ogszabály oknak minden tekintetben megfelelnek és alkohol tartalmuk 22.5 térfogat-%-ot meg nem haladja. Az ily borokat mind készletben (pincében, raktárban stb.) tartásuk alatt, mind forgalombahozataluk alkalmával, — külföldi származásukat, fajtájukat és minőségüket feltüntető megjelöléssel kell ellátni. 17. §. A sajáttermésű bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprőből) a benne lévő bort kisajtolni és forgalomba hozni szabad. A bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprőből) a benne lévő bort a kereskedők, valamint a vendéglősök (kocsmárosok) is kisajtolhatják és forgalomba hozhatják, feltéve, hogy a romlatlan borseprő az általuk közvetlen a termelőtől vásárolt és pincéjükben kiforró mustból vagy a termelőtől seprőjével együtt vásárolt borból származik. A kisaj tolás és forgalombahozatal módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A borseprőt, valamint a törkölyt csupán ipari feldolgozás céljára szabad forgalomba hozni. Borseprőből víz hozzáadásával, borhoz hasonló italt előállítani tilos. 18. §. Azokat az italokat, amelyek nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek levéből szeszes erjesztés útján származnak, bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcsbor (pl. almabor, ribizlibor, stb.) néven forgalomba hozni tilos. Tilos továbbá bor elnevezés alatt forgalomba hozni azokat az italokat is, melyek más édes anyagoknak szeszes erjesztése útján származnak (pl. mézbor stb.). 19. §. Ahol a jelen törvényben forgalombahozatalról van szó, ez alatt nemcsak az áru eladását, hanem bármilyen módon történő elidegenítését, megterhelését, továbbá az erre irányuló hirdetést, ajánlást vagy bármely más kínálatot avagy mindezek közvetítését is érteni kell. 20. §. Mindazok, akik a jelen törvény rendelkezései alá eső italok kis mértékben való forgalombahozatalával foglalkoznak (kereskedők, vendéglősök, kocsmárosok, kimérők stb.), kötelesek a pincéjükben, raktárukban, vagy kimérő helyiségükben lévő italokat tartályukon (hordón vagy általában olyan edényen, amelyből a bort a közvetlen fogyasztás célját szolgáló edénybe kimérik) minőségüket vagy fajtájukat feltüntető megjelöléssel ellátni. 21. §. Mindazok a pincészetek, amelyeknek átlagos évi borforgalma a 4000 hektolitert eléri, kötelesek boraiknak szakszerű kezelésére szőlészeti és borászati szakiskolát végzett pincemestert alkalmazni. Azok a pincemesterek, akik az 1930. évet megelőzően három évig megszakítás nélkül ugyanabban a pincészetben voltak alkalmazva, a szakiskolát végzett pincemesterekkel egy tekintet alá esnek. 22. §. Borkereskedelmi vállalatok cégükben valamely borvidékre, termő-